{"title":"A prevenciós rendelés jelentősége a kardiovaszkuláris megbetegedések szűrésében és gondozásában","authors":"Henrietta Galvács, Istvánné Mongel, Katalin Dózsa","doi":"10.26430/chungarica.2022.52.5.421","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Célkitűzés: Vizsgálatunk célja, hogy felmérjük, milyen pozitív hozadékkal bír a kardiovaszkuláris megbetegedések prevenciójában a kiterjesztett hatáskörű ápolók bevonása, valamint egy újfajta prevenciós szemlélet bevezetése a háziorvosi ellátás vonatkozásában. Betegek és módszerek: A 2021. június 1. és 2022. június 30. közötti időszakban, a pátyi II. számú háziorvosi praxis prevenciós rendelésén megjelent betegek (n=170) vizsgálati eredményeinek elemzése, a kardiovaszkuláris megbetegedések vonatkozásában. Eredmények: A hipertóniás betegek mindössze 53,1 százaléka volt rendelői célértéken. 56,6%-uk otthonában egyáltalán nem végez vérnyomás-ellenőrzést. A rendelői szűrővizsgálatok alkalmával két páciens esetében tünetmentes, korábban nem diagnosztizált pitvarfibrilláció, 18 páciens esetében perifériás artériás érbetegség, 26 páciensnél distalis típusú szenzoros neuropathia, öt beteg esetében pedig koronáriabetegség igazolódott. Ez utóbbi esetében az életkor (p=0,015), a pitvarfibrilláció (p=0,025), a nem (p=0,037) és a dohányzás (p=0,047) szignifikáns esélynövelő szerepet játszott a kórkép kialakulásában. 95 páciens esetében, akiknél korábban már bevezetésre kerül antilipaemiás terápia, 36 főnél (37,89%) továbbra is dyslipidaemia áll fenn. További 52 fő esetében, akik korábban nem részesültek gyógyszeres terápiában, szintén dyslipidaemia igazolódott. Következtetések: Vizsgálati eredményeink alapján a prevenciós rendelés jelentősége megkérdőjelezhetetlen. A háziorvosi humánerőforrás-hiány viszont jelentősen megnehezíti a sikeres prevenciós tevékenységet. A kiterjesztett hatáskörű ápolók bevonásával sikeresen javítható a krónikus betegek gondozása, a háziorvosok egyidejű tehermentesítésével.","PeriodicalId":237121,"journal":{"name":"Cardiologia Hungarica","volume":"55 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Cardiologia Hungarica","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.26430/chungarica.2022.52.5.421","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
Célkitűzés: Vizsgálatunk célja, hogy felmérjük, milyen pozitív hozadékkal bír a kardiovaszkuláris megbetegedések prevenciójában a kiterjesztett hatáskörű ápolók bevonása, valamint egy újfajta prevenciós szemlélet bevezetése a háziorvosi ellátás vonatkozásában. Betegek és módszerek: A 2021. június 1. és 2022. június 30. közötti időszakban, a pátyi II. számú háziorvosi praxis prevenciós rendelésén megjelent betegek (n=170) vizsgálati eredményeinek elemzése, a kardiovaszkuláris megbetegedések vonatkozásában. Eredmények: A hipertóniás betegek mindössze 53,1 százaléka volt rendelői célértéken. 56,6%-uk otthonában egyáltalán nem végez vérnyomás-ellenőrzést. A rendelői szűrővizsgálatok alkalmával két páciens esetében tünetmentes, korábban nem diagnosztizált pitvarfibrilláció, 18 páciens esetében perifériás artériás érbetegség, 26 páciensnél distalis típusú szenzoros neuropathia, öt beteg esetében pedig koronáriabetegség igazolódott. Ez utóbbi esetében az életkor (p=0,015), a pitvarfibrilláció (p=0,025), a nem (p=0,037) és a dohányzás (p=0,047) szignifikáns esélynövelő szerepet játszott a kórkép kialakulásában. 95 páciens esetében, akiknél korábban már bevezetésre kerül antilipaemiás terápia, 36 főnél (37,89%) továbbra is dyslipidaemia áll fenn. További 52 fő esetében, akik korábban nem részesültek gyógyszeres terápiában, szintén dyslipidaemia igazolódott. Következtetések: Vizsgálati eredményeink alapján a prevenciós rendelés jelentősége megkérdőjelezhetetlen. A háziorvosi humánerőforrás-hiány viszont jelentősen megnehezíti a sikeres prevenciós tevékenységet. A kiterjesztett hatáskörű ápolók bevonásával sikeresen javítható a krónikus betegek gondozása, a háziorvosok egyidejű tehermentesítésével.