A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején (Második közlemény)

Acta Papensia Pub Date : 1900-01-01 DOI:10.55954/ap.2001.3-4.215

József Köblös

{"title":"A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején (Második közlemény)","authors":"József Köblös","doi":"10.55954/ap.2001.3-4.215","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"AWESSELÉNYI'ÖSSZEESKÜVÉS elbukása utáni nagy protestáns-üldözés története, a gályarab prédikátorok meghurcolásának históriája, pápai vonat kozásban például Kocsi Csergő Bálint viszontagságos életpályája a protestáns egyháztörténet ismertebb fejezeteinek számít.1 Ugyanígy a szélesebb közönség előtt is ismert a pápai kollégium adászteveli száműzetésének története: előzményei, lefolyása és a visszaköltözés körülményei.2 Mindkét időszak bővelkedik a kalandos, színes fordulatokban, megdöbbentő eseménysorokban. Ezekhez képest kevésbé látványos, talán ezért kevésbé is feltárt az a korszak, amelyben inkább jogi érvek és eszmefutta tások szintjén zajlottak az összecsapások, bár a tét korántsem volt kisebb: a szabad vallásgyakorlat sikeres kiharcolása vagy elbukása. A XVIII. század első pár évtizedé ről, a török kiűzését és a Rákóczi-szabadságharc leverését követő évekről van szó. A jelen forrásközlés arra vállalkozott, hogy a legtipikusabb dokumentumok közzétételé vel ezen korszak harcaiba nyújtson bepillantást. A küzdelem pillanatnyi állását tükröző királyi rendeletek és a pápaiak alázatos hangú beadványai — többnyire korabeli másolat formájában — ma is megtalálhatók a pápai református egyházközség iratanyagában,3 hozzájuk a XIX. század végén Liszkay József készített nyomtatásban is megjelent regesztákat4. Az iratokat ismerte és ismertette is a pápai egyházközség történetét legelőször feldolgozó Eőry János kézira","PeriodicalId":184860,"journal":{"name":"Acta Papensia","volume":"120 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Acta Papensia","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.55954/ap.2001.3-4.215","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Abstract

AWESSELÉNYI'ÖSSZEESKÜVÉS elbukása utáni nagy protestáns-üldözés története, a gályarab prédikátorok meghurcolásának históriája, pápai vonat kozásban például Kocsi Csergő Bálint viszontagságos életpályája a protestáns egyháztörténet ismertebb fejezeteinek számít.1 Ugyanígy a szélesebb közönség előtt is ismert a pápai kollégium adászteveli száműzetésének története: előzményei, lefolyása és a visszaköltözés körülményei.2 Mindkét időszak bővelkedik a kalandos, színes fordulatokban, megdöbbentő eseménysorokban. Ezekhez képest kevésbé látványos, talán ezért kevésbé is feltárt az a korszak, amelyben inkább jogi érvek és eszmefutta tások szintjén zajlottak az összecsapások, bár a tét korántsem volt kisebb: a szabad vallásgyakorlat sikeres kiharcolása vagy elbukása. A XVIII. század első pár évtizedé ről, a török kiűzését és a Rákóczi-szabadságharc leverését követő évekről van szó. A jelen forrásközlés arra vállalkozott, hogy a legtipikusabb dokumentumok közzétételé vel ezen korszak harcaiba nyújtson bepillantást. A küzdelem pillanatnyi állását tükröző királyi rendeletek és a pápaiak alázatos hangú beadványai — többnyire korabeli másolat formájában — ma is megtalálhatók a pápai református egyházközség iratanyagában,3 hozzájuk a XIX. század végén Liszkay József készített nyomtatásban is megjelent regesztákat4. Az iratokat ismerte és ismertette is a pápai egyházközség történetét legelőször feldolgozó Eőry János kézira

查看原文本刊更多论文

求助全文

约1分钟内获得全文求助全文

来源期刊

Acta Papensia

自引率

0.00%

发文量