HELYNEVEK VÉGEL LÁSZLÓ NEOPLANTA, AVAGY AZ ÍGÉRET FÖLDJE CÍMŰ VÁROSREGÉNYÉBEN

Abstract

A tanulmány Végel László Neoplanta, avagy az Ígéret Földje című regényében vizsgálja a helyneveket és a szövegben betöltött jelentéshordozó funkciójukat. Az irodalmi onomasztika valóságos és fiktív helyneveket különböztet meg. Végel regényében az Újvidékhez kapcsolódó valóságos földrajzi nevek dominálnak, de találunk példákat a metaforikus névadásra is. A városregény földrajzi és intézménynevei olyan kódokként integrálódnak a szövegbe, amelyek különféle idősíkokat működtetetnek, felszínre hozzák a térség háromszáz éves múltjában  lejátszódó történelmi és társadalmi traumákat, a határmódosítások és migráció okozta nemzeti önazonosság problematikáját, jelzik a politikai rendszerek értékrendjét, történelemszemléletét. A mű névvilága rámutat a politika szimbolikus térbeli megnyilvánulásaira, a jelképes térfoglalásra is. A városregény helynévanyagának rendszerezése Hajdú Mihály és Hoffman István tipológiája alapján történt.