Győztes vagy vesztes? : Oroszország első világháborús részvételének problematikája és a béketárgyalásokról való kiszorulásának magyarázata

Abstract

Az antant szövetségeseként Oroszország egészen 1917-ig nagy erőkkel vett részt az első világháborúban, ám az ország központi területei felett az év novemberében hatalmat szerzett bolsevikok Breszt-Litovszkban 1918. március 3-án kényszerűségből különbékét kötöttek a központi hatalmakkal. Az ellenük harcoló orosz ellenforradalmi erők többsége továbbra is az antant szövetségesének tekintette magát, de 1918 szeptemberében már a bolsevik Oroszország is semmisnek tekintette a békeszerződést, mivel az Oszmán Birodalom Baku térségében támadást indított ellene. Az osztrák–magyar–olasz, majd a német–francia fegyverszünet megkötését követően az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság 1918. november 13-án hivatalosan is bejelentette, hogy a békeszerződés érvényét vesztette. A nagyhatalmak között volt olyan, amelyik hajlott volna arra, hogy Oroszországot is meghívják a versailles-i tárgyalásokra, illetve azok előkészítésére. Meg is hívták 1919. február 15-ére, a Konstantinápoly Márvány-tengernél lévő bejáratánál elhelyezkedő Herceg-szigetekre az összes orosz politikai erőt. Az ország azonban végül mégsem vehetett részt a Párizs környékén zajlott béketárgyalások egyikén sem: így sem Versailles-ban, sem Trianonban nem voltak ott a képviselői – annak ellenére, hogy a polgári erőket képviselő orosz küldöttség 1918 végétől élénk diplomáciai tevékenységet fejtett ki Párizsban.