A nép nélküli néppártok : A német néppártok politikai státuszának változása 1990-2021 között

Külügyi Szemle Pub Date : 1900-01-01 DOI:10.47707/kulugyi_szemle.2021.4.2

T. Molnár, Beáta Tóth

{"title":"A nép nélküli néppártok : A német néppártok politikai státuszának változása 1990-2021 között","authors":"T. Molnár, Beáta Tóth","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2021.4.2","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Németországban az 1949 óta eltelt időszak két meghatározó néppártja, a CDU/CSU és az SPD a német újraegyesítés óta eltelt több mint 30 évben fokozatosan veszített a politikai befolyásából. E jelenség mögött számos tényező áll: szociológiai szempontból a társadalom fokozódó individualizálódása, mely a társadalmilag önszerveződő csoportokban való egyre passzívabb részvételben ölt testet; a politikai folyamatok professzionalizálódása, ami a politikai elitek és a társadalom közötti elidegenedéshez vezet; valamint a német társadalom diverzebbé válása, ami az állampolgároknak a politika iránti jelentősen eltérő elvárásainak artikulálásában fejeződik ki. Politikai szempontból a néppártok szerepének csökkenése mögött álló leglényegesebb tényezőt azok a döntések jelentik, amelyeket a néppártok a kormányzásuk idején hoztak, de jelentősen kikezdték az adott párt identitásmagjának egy bizonyos részét. Ennek hatására a néppártok már nem tudták lefedni a teljes politikai spektrumot, s ennek következményeként új pártok jelentek meg. A német politika az utóbbi bő három évtizedben jelentős mértékben „hollandizálódott”; korábban nem látott koalíciós formák léteznek az országban, a CDU/CSU és az SPD politikai súlya erodálódott, ugyanakkor a mai napig meghatározó részét képezik a német pártrendszernek.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"61 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Külügyi Szemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2021.4.2","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Abstract

Németországban az 1949 óta eltelt időszak két meghatározó néppártja, a CDU/CSU és az SPD a német újraegyesítés óta eltelt több mint 30 évben fokozatosan veszített a politikai befolyásából. E jelenség mögött számos tényező áll: szociológiai szempontból a társadalom fokozódó individualizálódása, mely a társadalmilag önszerveződő csoportokban való egyre passzívabb részvételben ölt testet; a politikai folyamatok professzionalizálódása, ami a politikai elitek és a társadalom közötti elidegenedéshez vezet; valamint a német társadalom diverzebbé válása, ami az állampolgároknak a politika iránti jelentősen eltérő elvárásainak artikulálásában fejeződik ki. Politikai szempontból a néppártok szerepének csökkenése mögött álló leglényegesebb tényezőt azok a döntések jelentik, amelyeket a néppártok a kormányzásuk idején hoztak, de jelentősen kikezdték az adott párt identitásmagjának egy bizonyos részét. Ennek hatására a néppártok már nem tudták lefedni a teljes politikai spektrumot, s ennek következményeként új pártok jelentek meg. A német politika az utóbbi bő három évtizedben jelentős mértékben „hollandizálódott”; korábban nem látott koalíciós formák léteznek az országban, a CDU/CSU és az SPD politikai súlya erodálódott, ugyanakkor a mai napig meghatározó részét képezik a német pártrendszernek.

查看原文本刊更多论文

求助全文

约1分钟内获得全文求助全文

来源期刊

Külügyi Szemle

自引率

0.00%

发文量