Fábián József esperes pályafutása

Abstract

FÁBIÁN JÓZSEF NEVE nem teljesen ismeretlen a helyi irodalmi hagyományo­ kat valamennyire ismerők körében. Ha felütjük a Harmath István és Katsányi Sándor Veszprém megye irodalmi hagyományairól szóló kötetének első kiadá­ sát, Tótvázsonynál találjuk meg rövid életrajzát, melyet változatlanul hagytak az 1984-ben megjelent negyedik kiadásban is.1 A biográfiai adatokból kitűnik, hogy Fábián József életének utolsó fő színtere a Balaton-felvidék csodálatos tájához kötődött: Alsóörsről indult, refonnátus lelkész­ ként előbb Vörösberényben, majd Tótvázsonyban szolgált, ahol befejezte földi pályá­ ját. Az irodalmi közvélemény számára természettudományi munkásságát emelték ki, melyet megítélésük szerint a gyermekeknek írt természettani tankönyve, a köznépnek írt természettudományi kézikönyve és a borok előállításáról és eltartásáról készült munkája testesít meg. Összetettebb képet rajzolt róla a nemrég kiadott Veszprém megyei életrajzgyűjte­ mény, amely már azt is kiemelte, hogy népszerű természettudományi munkák mellett szőlészettel és borászattal is foglalkozott, érdekelte a kémia, sőt még egyházi folyó­ iratot is szerkesztett.2 A helyi irodalomtörténeti hagyománytól eltérően a magyar irodalomés sajtótörténet meglehetősen mostohán bánt Fábián Józseffel. Az Akadémiai Kiadó gondo­ zásában napvilágot látott, Sőtér István főszerkesztő nevével megjelent irodalomtör­ ténet meg sem említette Fábián nevét.3 4A szakmai köztudat a későbbiekben sem vett tudomást hősünkről.'1 A huszadik század végén egyedül a magyar agrártörténet tartotta nyilván Fábián József ezirányú munkásságát. A művelődéstörténet nem hasznosította a helytörté­ netírás eredményeit. A dunántúli sajtóban ugyanis több írás, tanulmány megjelent az 1848 előtti Veszprém megyei újságról és folyóiratokról, amelyek részben tisztázták Fábián szerkesztői működését.5