V. Kiss, András Czene, Marietta Csányi, János Dani, Szilvia Fábián, Klára P. Fischl, Dániel Gerber, Julia I. Giblin, Tamás Hajdu, Kitti Köhler, Eszter Melis, Balázs Gusztáv Mende, Róbert Patay, G. Szabó, Anna Szécsényi-Nagy, Vajk Szeverényi, Gabriella Kulcsár
{"title":"Módszerek és lehetőségek a bronzkori közösségek kutatásában : A Lendület Mobilitás Kutatócsoport biorégészeti elemzési eredményei (2015-2020)","authors":"V. Kiss, András Czene, Marietta Csányi, János Dani, Szilvia Fábián, Klára P. Fischl, Dániel Gerber, Julia I. Giblin, Tamás Hajdu, Kitti Köhler, Eszter Melis, Balázs Gusztáv Mende, Róbert Patay, G. Szabó, Anna Szécsényi-Nagy, Vajk Szeverényi, Gabriella Kulcsár","doi":"10.36245/mr.2021.3.3","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Bár írásos emlékeket nem ismerünk a bronzkor időszakából, a Kárpát-medencét érintő későbbi (pl. kora középkori) népvándorlásokra vonatkozó források ismeretében gyakran a bronzkor változásait is új népek betelepüléséhez, kisebb-nagyobb migrációkhoz kötötte a régészeti kutatás. Az utóbbi két évtizedben újra előtérbe került a történelem előtti időkben feltételezhető eurázsiai vándorlások nyomainak azonosítása, a kutatásba immár más tudományágak, többek között az izotóp-geokémia vagy az archeogenetika eredményeit is bevonva. Az MTA Lendület program támogatásával 2015-ben elindult kutatási projekt a mai Magyarországon feltárt települések, temetkezések és az innen előkerült használati tárgyak vizsgálatát tűzte ki céljául. A hazai bronzkor kutatásában eddig nem alkalmazott, 21. századi multidiszciplináris módszerek együttes használatával kerestünk választ a nagy piramisok építői és a mükénéi aknasírokba temetett görög hősök korában térségünkben letelepedett közösségek emlékanyagában megfigyelt társadalmi változások kérdéseire. Jelen tanulmány a korszakban élt emberek életmódjára és egészségi állapotára, illetve a mobilitás értelmezésére vonatkozó biorégészeti kutatási eredményeket foglalja össze.","PeriodicalId":352721,"journal":{"name":"Magyar Régészet","volume":"1577 ","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Magyar Régészet","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.36245/mr.2021.3.3","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
Bár írásos emlékeket nem ismerünk a bronzkor időszakából, a Kárpát-medencét érintő későbbi (pl. kora középkori) népvándorlásokra vonatkozó források ismeretében gyakran a bronzkor változásait is új népek betelepüléséhez, kisebb-nagyobb migrációkhoz kötötte a régészeti kutatás. Az utóbbi két évtizedben újra előtérbe került a történelem előtti időkben feltételezhető eurázsiai vándorlások nyomainak azonosítása, a kutatásba immár más tudományágak, többek között az izotóp-geokémia vagy az archeogenetika eredményeit is bevonva. Az MTA Lendület program támogatásával 2015-ben elindult kutatási projekt a mai Magyarországon feltárt települések, temetkezések és az innen előkerült használati tárgyak vizsgálatát tűzte ki céljául. A hazai bronzkor kutatásában eddig nem alkalmazott, 21. századi multidiszciplináris módszerek együttes használatával kerestünk választ a nagy piramisok építői és a mükénéi aknasírokba temetett görög hősök korában térségünkben letelepedett közösségek emlékanyagában megfigyelt társadalmi változások kérdéseire. Jelen tanulmány a korszakban élt emberek életmódjára és egészségi állapotára, illetve a mobilitás értelmezésére vonatkozó biorégészeti kutatási eredményeket foglalja össze.