Enhancement of the Corporate Environmental Performance

Abstract In the course of the implementation of the environmental management system (EMS), during the planning phase it is of high priority to explore, select and analyse the relevant environmental aspects and impacts. This is the precondition to enhance the real environmental performance (EP). The applied processes are often specific, formal and influenced by the self-interest of a company. The purpose of our work was the uniformly interpretable evaluation of the varied processes, and the creation of an EMS enhancement model through which the physical EP can be improved. The quantitative empirical research (2010-2011) has been conducted by using questionnaires in 114 domestic and multinational companies applying an EMS according to the international standard ISO 14001. In the created database, we have determined the variables which are relevant and adjustable in the process, through a descriptive and multivariable statistical survey. On the basis of the identified performance dimensions, corporate performance indices have been created: the environmental motivation (MOT), environmental performance (EPI), environmental impact evaluation (EIE) and environmental management (EMI) as well as the aggregative index (AGG). With their help, the evaluation of the surveyed corporate performance can be executed uniformly, in a quantifiable way, without any intervention in the corporate processes. Along the outliers of EMS optimization variables, we have identified development points. Their impact was assessed by sensitivity analysis of the indices. The described method offers a model for EMS development, based on self-evaluation. Kivonat A vállalati környezeti teljesítmény fejlesztése. A környezetirányítási rendszer (röviden: KIR) mögött rejlő valós környezeti teljesítmény (röviden: KT) érdekében a „Tervezési (Plan)” fázisban a környezeti tényezők és -hatások feltárása és elemzése, a releváns környezeti tényezők kiválasztása kiemelt fontosságú a rendszer kiépítése során. A tapasztalatok szerint az alkalmazott eljárások gyakran sajátosak, formálisak, a vállalat egyedi érdekei által meghatározottak. Munkánk során célként tűztük ki a változatos eljárások egységesen értelmezhető értékelését és egy olyan KIR fejlesztési modell megalkotását, amely alkalmazásával a fizikai KT javítható. A kvantitatív empirikus kutatást (2010- 2011) az ISO 14001 nemzetközi szabvány szerinti KIR-t alkalmazó hazai és multinacionális vállalatok között (114 db) végeztük kérdőíves módszerrel. A létrehozott adatbázisban leíró és többváltozós statisztikai vizsgálatokkal meghatároztuk a releváns és a folyamatban szabályozható, az optimalizálásra ezért potenciálisan alkalmas változókat, a változópárok korrelációit és a témakör főbb teljesítmény dimenzióit jelentő változócsoportokat. Az azonosított teljesítmény dimenziókra alapozottan teljesítmény indexeket (4+1 db) hoztunk létre: környezetvédelmi motivációs (MOT), környezeti teljesítmény (KTM), környezeti hatásértékelési(KHÉ) és környezeti menedzsment (KMR), valamint az aggregált index (AGG). Értékeiken keresztül egységesen, relatív, számszerűsíthető módon megadható a vizsgált vállalati teljesítmény adott szintet jellemző értékelése a változatos vállalati folyamatokba történő beavatkozás nélkül. A KIR optimalizálási változók szélső értékei mentén az indexek érzékenységvizsgálatával a szignifikáns eltérést okozó változók jelentéstartalma alapján fejlesztési pontokat (36 db) és azok befolyását és területét azonosítottuk. E módszerrel létrehoztuk az önértékelésen alapuló KIR fejlesztési modellt.