{"title":"作为主观幸福感来源的关系数量及其满意度","authors":"Gábor Hajdu, Endre Sik","doi":"10.51624/szocszemle.2023.1.3","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Tanulmányunkban előbb a kapcsolatok száma és a kapcsolatokkal való elégedettség közötti összefüggés típusait azonosítjuk (nagy vagy kicsi, illetve elégedett vagy sem), s azt vizsgáljuk, hogy ezek kialakulása összefügg-e az egyén, illetve az egy háztartásba tartozó párok szociodemográfiai jellemzőivel. A tanulmány második részében az mutatjuk be, hogy a megismert típusok hogyan függnek össze a háztartás tagjainak szubjektív jóllétével, s ezen belül a bizalommal, az anómiával és az élettel való elégedettséggel. Az elemzéshez a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételének 2015-ös hullámát használtuk. A mintában csak olyan háztartások szerepeltek, ahol legalább egy heteroszexuális pár volt (n = 3564 háztartás és 7128 személy). A kapcsolati háló méretének becslésére olyan változókat használtunk, amelyek éves szinten fejezték ki az adott kapcsolattartási forma (rokonokkal és barátokkal való személyes és nem személyes találkozások) gyakoriságát. A kapcsolataikkal való elégedettséget egy 0-11 között húzódó skálán értékelték a megkérdezettek. Az elemzés során igazolódott, hogy a több kapcsolat nagyobb elégedettséggel jár együtt, de a kapcsolati tőke és az elégedettség közötti pozitív összefüggésnek megfelelő két altípus (sok kapcsolat – elégedettség és kevés kapcsolat – elégedetlenség) nagyon eltérő társadalmi csoport esetében található meg, ezért feltételezhető, hogy eltérő mechanizmusok hozzák létre az alaptételt (a sok kapcsolat szükségképpen növeli a jólétet) igazoló összefüggést. A szubjektív jólét többi elemével való összefüggés esetében azt találtuk, hogy míg a kapcsolatokkal való nagyobb elégedettség és bizalom pozitívan korrelál, addig a kapcsolatok mennyisége nem függ össze a bizalom mértékével. Ugyanez a helyzet az anómia és az élettel való elégedettség esetében is. Figyelemre méltó, hogy nem csupán az egyén kapcsolati elégedettsége, hanem a partnerének elégedettsége is összefügg a vizsgált három változóval, azaz igazolhatónak tűnik a téma háztartási szintű vizsgálatának relevanciája.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":"{\"title\":\"A kapcsolatok mennyisége és a velük való elégedettség mint a szubjektív jóllét forrása\",\"authors\":\"Gábor Hajdu, Endre Sik\",\"doi\":\"10.51624/szocszemle.2023.1.3\",\"DOIUrl\":null,\"url\":null,\"abstract\":\"Tanulmányunkban előbb a kapcsolatok száma és a kapcsolatokkal való elégedettség közötti összefüggés típusait azonosítjuk (nagy vagy kicsi, illetve elégedett vagy sem), s azt vizsgáljuk, hogy ezek kialakulása összefügg-e az egyén, illetve az egy háztartásba tartozó párok szociodemográfiai jellemzőivel. A tanulmány második részében az mutatjuk be, hogy a megismert típusok hogyan függnek össze a háztartás tagjainak szubjektív jóllétével, s ezen belül a bizalommal, az anómiával és az élettel való elégedettséggel. Az elemzéshez a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételének 2015-ös hullámát használtuk. A mintában csak olyan háztartások szerepeltek, ahol legalább egy heteroszexuális pár volt (n = 3564 háztartás és 7128 személy). A kapcsolati háló méretének becslésére olyan változókat használtunk, amelyek éves szinten fejezték ki az adott kapcsolattartási forma (rokonokkal és barátokkal való személyes és nem személyes találkozások) gyakoriságát. A kapcsolataikkal való elégedettséget egy 0-11 között húzódó skálán értékelték a megkérdezettek. Az elemzés során igazolódott, hogy a több kapcsolat nagyobb elégedettséggel jár együtt, de a kapcsolati tőke és az elégedettség közötti pozitív összefüggésnek megfelelő két altípus (sok kapcsolat – elégedettség és kevés kapcsolat – elégedetlenség) nagyon eltérő társadalmi csoport esetében található meg, ezért feltételezhető, hogy eltérő mechanizmusok hozzák létre az alaptételt (a sok kapcsolat szükségképpen növeli a jólétet) igazoló összefüggést. A szubjektív jólét többi elemével való összefüggés esetében azt találtuk, hogy míg a kapcsolatokkal való nagyobb elégedettség és bizalom pozitívan korrelál, addig a kapcsolatok mennyisége nem függ össze a bizalom mértékével. Ugyanez a helyzet az anómia és az élettel való elégedettség esetében is. Figyelemre méltó, hogy nem csupán az egyén kapcsolati elégedettsége, hanem a partnerének elégedettsége is összefügg a vizsgált három változóval, azaz igazolhatónak tűnik a téma háztartási szintű vizsgálatának relevanciája.\",\"PeriodicalId\":52512,\"journal\":{\"name\":\"Szociologiai Szemle\",\"volume\":null,\"pages\":null},\"PeriodicalIF\":0.0000,\"publicationDate\":\"2023-01-01\",\"publicationTypes\":\"Journal Article\",\"fieldsOfStudy\":null,\"isOpenAccess\":false,\"openAccessPdf\":\"\",\"citationCount\":\"0\",\"resultStr\":null,\"platform\":\"Semanticscholar\",\"paperid\":null,\"PeriodicalName\":\"Szociologiai Szemle\",\"FirstCategoryId\":\"1085\",\"ListUrlMain\":\"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2023.1.3\",\"RegionNum\":0,\"RegionCategory\":null,\"ArticlePicture\":[],\"TitleCN\":null,\"AbstractTextCN\":null,\"PMCID\":null,\"EPubDate\":\"\",\"PubModel\":\"\",\"JCR\":\"Q3\",\"JCRName\":\"Social Sciences\",\"Score\":null,\"Total\":0}","platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Szociologiai Szemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2023.1.3","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"Q3","JCRName":"Social Sciences","Score":null,"Total":0}
A kapcsolatok mennyisége és a velük való elégedettség mint a szubjektív jóllét forrása
Tanulmányunkban előbb a kapcsolatok száma és a kapcsolatokkal való elégedettség közötti összefüggés típusait azonosítjuk (nagy vagy kicsi, illetve elégedett vagy sem), s azt vizsgáljuk, hogy ezek kialakulása összefügg-e az egyén, illetve az egy háztartásba tartozó párok szociodemográfiai jellemzőivel. A tanulmány második részében az mutatjuk be, hogy a megismert típusok hogyan függnek össze a háztartás tagjainak szubjektív jóllétével, s ezen belül a bizalommal, az anómiával és az élettel való elégedettséggel. Az elemzéshez a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételének 2015-ös hullámát használtuk. A mintában csak olyan háztartások szerepeltek, ahol legalább egy heteroszexuális pár volt (n = 3564 háztartás és 7128 személy). A kapcsolati háló méretének becslésére olyan változókat használtunk, amelyek éves szinten fejezték ki az adott kapcsolattartási forma (rokonokkal és barátokkal való személyes és nem személyes találkozások) gyakoriságát. A kapcsolataikkal való elégedettséget egy 0-11 között húzódó skálán értékelték a megkérdezettek. Az elemzés során igazolódott, hogy a több kapcsolat nagyobb elégedettséggel jár együtt, de a kapcsolati tőke és az elégedettség közötti pozitív összefüggésnek megfelelő két altípus (sok kapcsolat – elégedettség és kevés kapcsolat – elégedetlenség) nagyon eltérő társadalmi csoport esetében található meg, ezért feltételezhető, hogy eltérő mechanizmusok hozzák létre az alaptételt (a sok kapcsolat szükségképpen növeli a jólétet) igazoló összefüggést. A szubjektív jólét többi elemével való összefüggés esetében azt találtuk, hogy míg a kapcsolatokkal való nagyobb elégedettség és bizalom pozitívan korrelál, addig a kapcsolatok mennyisége nem függ össze a bizalom mértékével. Ugyanez a helyzet az anómia és az élettel való elégedettség esetében is. Figyelemre méltó, hogy nem csupán az egyén kapcsolati elégedettsége, hanem a partnerének elégedettsége is összefügg a vizsgált három változóval, azaz igazolhatónak tűnik a téma háztartási szintű vizsgálatának relevanciája.