Szociológiai tudástermelés Magyarországon 1971 és 2021 között: Hat társadalomtudományi folyóirat szisztematikus áttekintése

A szociológiai tudástermelési módok – tehát azok a tapasztalatszerzési formák, amelyeken keresztül a kutató hozzáfér a tág értelemben vett „adatokhoz”, és mely folyamatokon keresztül végül a tudományos termék előáll – a vizsgálható kérdéseken és lehetséges válaszokon túl meghatározzák a tudományos diskurzusok természetét is. Tanulmányunkban azt a kérdést tettük fel, hogy ezek a tudástermelési formák milyen változásokon mentek keresztül az elmúlt ötven év során Magyarországon. Kérdésünk megválaszolására hat magyar szociológiai folyóiratban megjelent, összesen 2650 tanulmány szisztematikus áttekintésére vállalkoztunk. Elemzésünk nyomán arra a következtetésre jutottunk, hogy a szociológiai tudás létrehozása több jelentősebb változáson ment keresztül az elmúlt öt évtizedben: az empírián alapuló megközelítések terjedése, a saját adathasználat növekedése, a kvalitatív adathasználat népszerűségének fokozatos emelkedése, továbbá az adatfelvételek számos módszertani részlete is sokat változott az adott időszakban. Ugyanakkor bizonyos paraméterekre inkább az állandóság volt jellemző. A témák és a témák diverzitása például meglehetősen keveset változtak az elmúlt öt évtizedben. Az eredmények bizonyos hiányosságokra is rávilágítottak; gyakori, hogy a szerzők az adatgyűjtések részleteinek egyes elemeit nem közlik, noha a transzparencia fokozatosan javult. Tanulmányunk a trendek bemutatása és azok kritikai elemzése mellett a hazai szociológia működésének gyakorlatáról folyó diskurzusok előmozdítását is célul tűzi ki.