{"title":"从负整合到恐惧社会学","authors":"Domonkos Sík","doi":"10.51624/szocszemle.2019.2.1","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A tanulmány célja, hogy elemzési szempontokat kínáljon a félelem szociológiai vizsgálatához, és előkészítse a modernizáció folyamatával való összefüggések feltárását. Ehhez első lépésben egy a társadalomelméleti hagyományban háttérbe szoruló kérdés megválaszolására kerül sor: a társadalmi integráció motivációs bázisa negatív (az alapértelmezésben korlátlan személyes szabadság társadalmasulást lehetővé tevő önkorlátozása, fenyegetettségérzés okán) és pozitív (önkorlátozás a társadalmasulástól várt lehetőségek okán) típusának megkülönböztetésére. Második lépésben a negatív és pozitív igazodás-motiváció alapján a klasszikus modernitás integrációs mechanizmusainak (organikus szolidaritás, jogi-bürokratikus legitimitás, kommunikatív cselekvés, rendszer) modalitásait dolgozom ki, egyúttal kísérletet téve a köztük lévő egyensúly leírására. Harmadik lépésben a késő modernitásban lezajlott változásokat tekintem át a kockázattársadalom és a hálózati társadalom modelljei segítségével, bemutatva a negatív igazodás-motiváció expanzióját, valamint annak következményeit az új és régi cselekvéskoordinációs mechanizmusokra nézve. Az utolsó szakaszban ebből a perspektívából tekintek a félelem empirikus kifejeződéseit elemző szociológiai kutatásokra, kísérletet téve a különböző integrációs formák negatív modalitása és a félelem mintázatai közti kapcsolat felvázolására.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2019-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"1","resultStr":"{\"title\":\"A negatív integrációtól a félelem szociológiájáig\",\"authors\":\"Domonkos Sík\",\"doi\":\"10.51624/szocszemle.2019.2.1\",\"DOIUrl\":null,\"url\":null,\"abstract\":\"A tanulmány célja, hogy elemzési szempontokat kínáljon a félelem szociológiai vizsgálatához, és előkészítse a modernizáció folyamatával való összefüggések feltárását. Ehhez első lépésben egy a társadalomelméleti hagyományban háttérbe szoruló kérdés megválaszolására kerül sor: a társadalmi integráció motivációs bázisa negatív (az alapértelmezésben korlátlan személyes szabadság társadalmasulást lehetővé tevő önkorlátozása, fenyegetettségérzés okán) és pozitív (önkorlátozás a társadalmasulástól várt lehetőségek okán) típusának megkülönböztetésére. Második lépésben a negatív és pozitív igazodás-motiváció alapján a klasszikus modernitás integrációs mechanizmusainak (organikus szolidaritás, jogi-bürokratikus legitimitás, kommunikatív cselekvés, rendszer) modalitásait dolgozom ki, egyúttal kísérletet téve a köztük lévő egyensúly leírására. Harmadik lépésben a késő modernitásban lezajlott változásokat tekintem át a kockázattársadalom és a hálózati társadalom modelljei segítségével, bemutatva a negatív igazodás-motiváció expanzióját, valamint annak következményeit az új és régi cselekvéskoordinációs mechanizmusokra nézve. Az utolsó szakaszban ebből a perspektívából tekintek a félelem empirikus kifejeződéseit elemző szociológiai kutatásokra, kísérletet téve a különböző integrációs formák negatív modalitása és a félelem mintázatai közti kapcsolat felvázolására.\",\"PeriodicalId\":52512,\"journal\":{\"name\":\"Szociologiai Szemle\",\"volume\":null,\"pages\":null},\"PeriodicalIF\":0.0000,\"publicationDate\":\"2019-01-01\",\"publicationTypes\":\"Journal Article\",\"fieldsOfStudy\":null,\"isOpenAccess\":false,\"openAccessPdf\":\"\",\"citationCount\":\"1\",\"resultStr\":null,\"platform\":\"Semanticscholar\",\"paperid\":null,\"PeriodicalName\":\"Szociologiai Szemle\",\"FirstCategoryId\":\"1085\",\"ListUrlMain\":\"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2019.2.1\",\"RegionNum\":0,\"RegionCategory\":null,\"ArticlePicture\":[],\"TitleCN\":null,\"AbstractTextCN\":null,\"PMCID\":null,\"EPubDate\":\"\",\"PubModel\":\"\",\"JCR\":\"Q3\",\"JCRName\":\"Social Sciences\",\"Score\":null,\"Total\":0}","platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Szociologiai Szemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2019.2.1","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"Q3","JCRName":"Social Sciences","Score":null,"Total":0}
A tanulmány célja, hogy elemzési szempontokat kínáljon a félelem szociológiai vizsgálatához, és előkészítse a modernizáció folyamatával való összefüggések feltárását. Ehhez első lépésben egy a társadalomelméleti hagyományban háttérbe szoruló kérdés megválaszolására kerül sor: a társadalmi integráció motivációs bázisa negatív (az alapértelmezésben korlátlan személyes szabadság társadalmasulást lehetővé tevő önkorlátozása, fenyegetettségérzés okán) és pozitív (önkorlátozás a társadalmasulástól várt lehetőségek okán) típusának megkülönböztetésére. Második lépésben a negatív és pozitív igazodás-motiváció alapján a klasszikus modernitás integrációs mechanizmusainak (organikus szolidaritás, jogi-bürokratikus legitimitás, kommunikatív cselekvés, rendszer) modalitásait dolgozom ki, egyúttal kísérletet téve a köztük lévő egyensúly leírására. Harmadik lépésben a késő modernitásban lezajlott változásokat tekintem át a kockázattársadalom és a hálózati társadalom modelljei segítségével, bemutatva a negatív igazodás-motiváció expanzióját, valamint annak következményeit az új és régi cselekvéskoordinációs mechanizmusokra nézve. Az utolsó szakaszban ebből a perspektívából tekintek a félelem empirikus kifejeződéseit elemző szociológiai kutatásokra, kísérletet téve a különböző integrációs formák negatív modalitása és a félelem mintázatai közti kapcsolat felvázolására.
求助内容：
应助结果提醒方式：
京公网安备 11010802042870号
