Az íriszek kultúrtörténete

Az írisz a legősibb és legértékesebb kultúrába vont növényeink egyike. Az egyiptomi fáraók idejétől kezdve, a pogány vallásokon át a kereszténységig különleges tisztelet övezte. Az ókori és középkori világban vallások és uralkodók széles köre alkalmazta szimbólumként a növényt, melynek használata az orvostudományban is évezredes múltra tekint vissza.Az íriszek a természetben és a kertekben egyaránt a leglenyűgözőbb növények közé tartoznak, nem túlzás, amikor az „Észak orchideái”-ként jellemzik őket. A nemzetség tagjai a virágszínek lélegzetelállító változatosságát vonultatják fel a már feketének tetsző sötétlilától, az ibolyán és rózsaszínen át a sárga és fehér virágokig. A tiszta piros kivételével bármilyen színárnyalatban megtalálhatók, virágjaik lehetnek egyszerű egy-, vagy akár három-négy színűek.Az íriszek alkalmazása is igen sokrétű, találunk köztük vágott virágként, kerti tavakban, sziklakertekben, magas- és évelőágyásokban használható fajokat és vízpart imitátorként is elterjedtek .A Magyarországon őshonos 8 írisz faj közül az Iris pseudacorus (sárga nőszirom) kivételével mindegyik védett, az Iris aphylla subsp. hungarica (magyar nőszirom) pedig fokozottan védett státuszt élvez.