{"title":"机会均等数据","authors":"Mónika Földvári, É. Gárdos","doi":"10.51624/szocszemle.2024.1.3","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A fogyatékosság, illetve egészségi okból fakadó korlátozottság szemléletében a kétezres évek elején meghatározóvá vált paradigmaváltás során a biológiai/medikális modellről a hangsúly fokozatosan eltolódott az ún. szociális modell felé. A fogyatékosságot egyre kevésbé értékelik csupán egészségi problémaként, hanem egy tágabb keretben, a környezet szerepét is számításba véve vizsgálják, hogy egy adott egészségi probléma mennyiben korlátozza a társadalomban való részvételt. Az új definíciókhoz és módszertanhoz vezető szemléletváltás lehetővé teszi, hogy jobban megértsük, milyen tényezők befolyásolják a fogyatékos/korlátozott gyermekek kapcsolatokban, szokásos tevékenységekben és oktatásban történő részvételének lehetőségeit, és erre építve hatékonyabban előmozdítható legyen az érintett gyermekek jövőbeli boldogulása. A gyermekek fogyatékosságának/korlátozottságának felmérése több szempontból is speciális. Bár nemzetközi szinten is számos erőfeszítés történt arra vonatkozóan, hogy ezen a területen standard mérőeszközök és összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre, még mindig jelentős vakfoltok jellemzik az elérhető információkat. Tanulmányunkban felvázoljuk a gyermekek fogyatékosságának/korlátozottságának felmérését érintő főbb nemzetközi és hazai tendenciákat; a kihívásokat, törekvéseket és az eddig elért eredményeket.","PeriodicalId":127775,"journal":{"name":"Szociológiai szemle","volume":"48 27","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2024-04-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":"{\"title\":\"Adatok az esélyegyenlőség szolgálatában\",\"authors\":\"Mónika Földvári, É. Gárdos\",\"doi\":\"10.51624/szocszemle.2024.1.3\",\"DOIUrl\":null,\"url\":null,\"abstract\":\"A fogyatékosság, illetve egészségi okból fakadó korlátozottság szemléletében a kétezres évek elején meghatározóvá vált paradigmaváltás során a biológiai/medikális modellről a hangsúly fokozatosan eltolódott az ún. szociális modell felé. A fogyatékosságot egyre kevésbé értékelik csupán egészségi problémaként, hanem egy tágabb keretben, a környezet szerepét is számításba véve vizsgálják, hogy egy adott egészségi probléma mennyiben korlátozza a társadalomban való részvételt. Az új definíciókhoz és módszertanhoz vezető szemléletváltás lehetővé teszi, hogy jobban megértsük, milyen tényezők befolyásolják a fogyatékos/korlátozott gyermekek kapcsolatokban, szokásos tevékenységekben és oktatásban történő részvételének lehetőségeit, és erre építve hatékonyabban előmozdítható legyen az érintett gyermekek jövőbeli boldogulása. A gyermekek fogyatékosságának/korlátozottságának felmérése több szempontból is speciális. Bár nemzetközi szinten is számos erőfeszítés történt arra vonatkozóan, hogy ezen a területen standard mérőeszközök és összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre, még mindig jelentős vakfoltok jellemzik az elérhető információkat. Tanulmányunkban felvázoljuk a gyermekek fogyatékosságának/korlátozottságának felmérését érintő főbb nemzetközi és hazai tendenciákat; a kihívásokat, törekvéseket és az eddig elért eredményeket.\",\"PeriodicalId\":127775,\"journal\":{\"name\":\"Szociológiai szemle\",\"volume\":\"48 27\",\"pages\":\"\"},\"PeriodicalIF\":0.0000,\"publicationDate\":\"2024-04-15\",\"publicationTypes\":\"Journal Article\",\"fieldsOfStudy\":null,\"isOpenAccess\":false,\"openAccessPdf\":\"\",\"citationCount\":\"0\",\"resultStr\":null,\"platform\":\"Semanticscholar\",\"paperid\":null,\"PeriodicalName\":\"Szociológiai szemle\",\"FirstCategoryId\":\"1085\",\"ListUrlMain\":\"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2024.1.3\",\"RegionNum\":0,\"RegionCategory\":null,\"ArticlePicture\":[],\"TitleCN\":null,\"AbstractTextCN\":null,\"PMCID\":null,\"EPubDate\":\"\",\"PubModel\":\"\",\"JCR\":\"\",\"JCRName\":\"\",\"Score\":null,\"Total\":0}","platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Szociológiai szemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2024.1.3","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
A fogyatékosság, illetve egészségi okból fakadó korlátozottság szemléletében a kétezres évek elején meghatározóvá vált paradigmaváltás során a biológiai/medikális modellről a hangsúly fokozatosan eltolódott az ún. szociális modell felé. A fogyatékosságot egyre kevésbé értékelik csupán egészségi problémaként, hanem egy tágabb keretben, a környezet szerepét is számításba véve vizsgálják, hogy egy adott egészségi probléma mennyiben korlátozza a társadalomban való részvételt. Az új definíciókhoz és módszertanhoz vezető szemléletváltás lehetővé teszi, hogy jobban megértsük, milyen tényezők befolyásolják a fogyatékos/korlátozott gyermekek kapcsolatokban, szokásos tevékenységekben és oktatásban történő részvételének lehetőségeit, és erre építve hatékonyabban előmozdítható legyen az érintett gyermekek jövőbeli boldogulása. A gyermekek fogyatékosságának/korlátozottságának felmérése több szempontból is speciális. Bár nemzetközi szinten is számos erőfeszítés történt arra vonatkozóan, hogy ezen a területen standard mérőeszközök és összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre, még mindig jelentős vakfoltok jellemzik az elérhető információkat. Tanulmányunkban felvázoljuk a gyermekek fogyatékosságának/korlátozottságának felmérését érintő főbb nemzetközi és hazai tendenciákat; a kihívásokat, törekvéseket és az eddig elért eredményeket.