A múzeumok változó szerepei a felnőtt tanulók készségeinek formálásában – Trendek és kérdések a készségek európai évében (European Year of Skills 2023)

Ez a rövid írás azt mutatja be, hogy a felnőttek tanulásának aktuális trendje és kérdései rámutatnak a felnőttek tanulását ösztönző múzeumi szerepek változásaira, különös tekintettel a készségek fejlesztésére irányuló tanulási programok és szolgáltatások szerepére. Noha a Készségek Európai Éve programjait főleg a foglalkoztatási célú készségfejlesztés szemlélete uralja, mégis a Szociális Jogok Európai Pillérének üzenetei alapján a felnőttek tanulását fejlesztő szakembereknek fel kell hívniuk a figyelmet arra, hogy a társadalmi integráció és beilleszkedés abban az esetben lehet sikeres az egyén számára, amennyiben a folyamatos, tehát életen át tartó tanulás révén erősödhetnek és megújulhatnak úgy az alapkészségek, mint az ún. soft skill-ek, melyek fejlesztésében a múzeumok lényeges szerepet játszanak. E folyamat sikere pedig attól függ, hogy a tanulási részvételt támogató hatékony módszerek milyen módon járulnak hozzá a transzformatív, a megtapasztalásra és együttműködésre építő tanuláshoz reflektív környezetben. A múzeumi lifelong learning sokfélesége érzékelteti, hogy a felnőttek tanulásának hatékonysága és szükséglet-orientáltsága összefügg intergenerációs és interkulturális összefüggésekkel, melyek kiegészülnek a digitális és technológiai kihívások, a COVID-pandémia, valamint a globalizáció és a válságok okozta nehézségekkel. Mindezek alapján jelezzük, hogy a múzeumok négy irányban formálják szerepüket: felelős a társadalmi és közösségi véleményformálóként folyamatokban részt vesz a befogadás, aktív és demokratikus állampolgárság és a méltányos magatartás megjelenítésében; karakteres kulturális szereplőként és véleményformálóként hozzájárul a kreatív, a sokféleségre épülő, ugyanakkor az identitásra és a kritikus gondolkodásra egyaránt építő felfogások formálásához; oktatási szereplőkként erősítik a hatékony tudás- és készség-megosztást a múzeumi lifelong learning sokféleségével akár személyes részvételre, akár virtuális együttműködésekre építve; a fenntarthatóságot szem előtt tartó és azt képviselő tudatos véleményformálóként rámutatnak a környezeti érzékenyítés, a szolidaritás témájára orientáló és a felnőtteket cselekvéssel jobb helyzetbe hozó tanulások szerepére; Ezen felelősséget is magában hordozó irányok erősíthetik azt a célt, hogy a múzeumok, melyek egyébként is összekapcsolják a felnőttek tanulásában a részvétel és a teljesítmény kérdéseit a kollaboratív és a párbeszédre, dialógusra építő tanuló-központú felfogással, eredményesen járulhassanak hozzá a felnőttek készségeinek, továbbá aktív állampolgárként felelősségeik gyakorlásának igényéhez. Ennek alapján a múzeumok értékes közösségi felnőtt-tanulási térként részt vehetnek a társadalom és a környezet tudatos, fenntartható formálásában.