冠状病毒流行期间乌克兰的经济状况

Norbert Fejes
{"title":"冠状病毒流行期间乌克兰的经济状况","authors":"Norbert Fejes","doi":"10.58423/2786-6742/2023-3-122-139","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Az ukrán gazdaság fejlődését a függetlenné válása óta eltelt három évtizedben számos társadalmi és gazdasági kihívás nehezítette, melyek kiváltó okai egyaránt származtak országon belülről, illetve azon kívülről. A független Ukrajna első 10 évére jellemző gazdasági mélyrepülés, illetve stagnálás után az ezredfordulót követő első éveket – egészen az évtized végén bekövetkező gazdasági világválságig – a fellendülés határozta meg. A 2009-es recessziót követően – ismét növekedési pályára álló – Ukrajna 2014-ben egy, a jellegéből adódóan talán a korábbiaknál is súlyosabb kihívással találta szembe magát: a területi integritását veszélyeztető események bontakoztak ki az ország déli és keleti részén. A Krím és Szevasztopol nemzetközi jog által el nem ismert annektálása, valamint a kelet-ukrajnai harci cselekmények és szakadár törekvések ráadásul olyan gazdasági visszaesést okoztak a 2010-es évek közepén, mely nagyjából egy évtizeddel vetette vissza az ország gazdasági teljesítményét. Ezt követően Ukrajna épphogy elindult a lassú, de stabil gazdasági fellendülés útján, 2020 elején ismét egy új – globális eredetű – kihívással kellett szembenéznie. A koronavírus-világjárvány bár világszerte éreztette hatását, Ukrajnát – ahogy azt az eddigiekben is láthattuk – teljesen más helyzetben érte a szomszédos országokhoz viszonyítva. A tanulmány elsődleges célja így annak vizsgálata, hogy a pandémia – a belföldi és nemzetközi várakozásokhoz képest – milyen visszaesést okozott az ukrán gazdaságban, illetve sikerült-e – az itt is taglalt kormányzati intézkedéseknek, nemzetközi támogatási programoknak köszönhetően – újra növekedési pályára állítani azt. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy a belföldi intézkedések és a nemzetközi intézmények által nyújtott hitelek és támogatások bár segítették a 2020-ban tapasztalt recesszió megfékezését és az azt követő gazdasági helyreállítást, ez utóbbi üteme azonban elmaradt a szomszédos országokétól. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy az ukrán gazdaságot a 2014-ben kibontakozó események folytán sérülékenyebb állapotban és nehezebb körülmények között érte a járvány, így a gazdasági helyreállás tekintetében is hátrányból indult regionális viszonylatban.","PeriodicalId":491106,"journal":{"name":"Acta Academiae Beregsasiensis Economics","volume":"69 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-09-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":"{\"title\":\"Ukrán gazdaság helyzete a koronavírus-járvány idején\",\"authors\":\"Norbert Fejes\",\"doi\":\"10.58423/2786-6742/2023-3-122-139\",\"DOIUrl\":null,\"url\":null,\"abstract\":\"Az ukrán gazdaság fejlődését a függetlenné válása óta eltelt három évtizedben számos társadalmi és gazdasági kihívás nehezítette, melyek kiváltó okai egyaránt származtak országon belülről, illetve azon kívülről. A független Ukrajna első 10 évére jellemző gazdasági mélyrepülés, illetve stagnálás után az ezredfordulót követő első éveket – egészen az évtized végén bekövetkező gazdasági világválságig – a fellendülés határozta meg. A 2009-es recessziót követően – ismét növekedési pályára álló – Ukrajna 2014-ben egy, a jellegéből adódóan talán a korábbiaknál is súlyosabb kihívással találta szembe magát: a területi integritását veszélyeztető események bontakoztak ki az ország déli és keleti részén. A Krím és Szevasztopol nemzetközi jog által el nem ismert annektálása, valamint a kelet-ukrajnai harci cselekmények és szakadár törekvések ráadásul olyan gazdasági visszaesést okoztak a 2010-es évek közepén, mely nagyjából egy évtizeddel vetette vissza az ország gazdasági teljesítményét. Ezt követően Ukrajna épphogy elindult a lassú, de stabil gazdasági fellendülés útján, 2020 elején ismét egy új – globális eredetű – kihívással kellett szembenéznie. A koronavírus-világjárvány bár világszerte éreztette hatását, Ukrajnát – ahogy azt az eddigiekben is láthattuk – teljesen más helyzetben érte a szomszédos országokhoz viszonyítva. A tanulmány elsődleges célja így annak vizsgálata, hogy a pandémia – a belföldi és nemzetközi várakozásokhoz képest – milyen visszaesést okozott az ukrán gazdaságban, illetve sikerült-e – az itt is taglalt kormányzati intézkedéseknek, nemzetközi támogatási programoknak köszönhetően – újra növekedési pályára állítani azt. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy a belföldi intézkedések és a nemzetközi intézmények által nyújtott hitelek és támogatások bár segítették a 2020-ban tapasztalt recesszió megfékezését és az azt követő gazdasági helyreállítást, ez utóbbi üteme azonban elmaradt a szomszédos országokétól. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy az ukrán gazdaságot a 2014-ben kibontakozó események folytán sérülékenyebb állapotban és nehezebb körülmények között érte a járvány, így a gazdasági helyreállás tekintetében is hátrányból indult regionális viszonylatban.\",\"PeriodicalId\":491106,\"journal\":{\"name\":\"Acta Academiae Beregsasiensis Economics\",\"volume\":\"69 1\",\"pages\":\"0\"},\"PeriodicalIF\":0.0000,\"publicationDate\":\"2023-09-10\",\"publicationTypes\":\"Journal Article\",\"fieldsOfStudy\":null,\"isOpenAccess\":false,\"openAccessPdf\":\"\",\"citationCount\":\"0\",\"resultStr\":null,\"platform\":\"Semanticscholar\",\"paperid\":null,\"PeriodicalName\":\"Acta Academiae Beregsasiensis Economics\",\"FirstCategoryId\":\"1085\",\"ListUrlMain\":\"https://doi.org/10.58423/2786-6742/2023-3-122-139\",\"RegionNum\":0,\"RegionCategory\":null,\"ArticlePicture\":[],\"TitleCN\":null,\"AbstractTextCN\":null,\"PMCID\":null,\"EPubDate\":\"\",\"PubModel\":\"\",\"JCR\":\"\",\"JCRName\":\"\",\"Score\":null,\"Total\":0}","platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Acta Academiae Beregsasiensis Economics","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.58423/2786-6742/2023-3-122-139","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0

摘要

在独立后的三十年里,乌克兰经济面临着一系列内部和外部的社会和经济挑战,这些挑战是经济发展的根本原因。在经历了乌克兰独立后前十年的经济低迷和停滞之后,千年之交后的最初几年经济呈现出繁荣景象,直到十年末的全球经济危机。2014 年,乌克兰在 2009 年经济衰退后恢复增长,但面临的挑战可能比以往更大:该国南部和东部发生的事件威胁到了其领土完整。此外,国际法不承认克里米亚和塞瓦斯托波尔的吞并,以及乌克兰东部的战事和分离主义野心,造成了 2010 年代中期的经济衰退,使该国的经济表现倒退了大约十年。在那之后,乌克兰刚刚开始走上缓慢但稳定的经济复苏之路,但在 2020 年初又面临着新的挑战--来自全球的挑战。尽管冠状病毒大流行的影响波及全球,但正如我们迄今所看到的,乌克兰与其邻国的处境截然不同。因此,本研究的主要目的是,与国内和国际预期相比,研究疫情对乌克兰经济的影响,以及本文所述的政府措施和国际支持计划是否成功地恢复了经济增长。研究结果表明,虽然国内措施以及国际机构的贷款和赠款帮助遏制了 2020 年的经济衰退和随后的经济复苏,但后者的步伐却落后于邻国。这主要是由于 2014 年发生的事件导致乌克兰经济在更加脆弱和困难的情况下受到流行病的冲击,因此在区域经济复苏方面处于不利地位。
本文章由计算机程序翻译,如有差异,请以英文原文为准。
Ukrán gazdaság helyzete a koronavírus-járvány idején
Az ukrán gazdaság fejlődését a függetlenné válása óta eltelt három évtizedben számos társadalmi és gazdasági kihívás nehezítette, melyek kiváltó okai egyaránt származtak országon belülről, illetve azon kívülről. A független Ukrajna első 10 évére jellemző gazdasági mélyrepülés, illetve stagnálás után az ezredfordulót követő első éveket – egészen az évtized végén bekövetkező gazdasági világválságig – a fellendülés határozta meg. A 2009-es recessziót követően – ismét növekedési pályára álló – Ukrajna 2014-ben egy, a jellegéből adódóan talán a korábbiaknál is súlyosabb kihívással találta szembe magát: a területi integritását veszélyeztető események bontakoztak ki az ország déli és keleti részén. A Krím és Szevasztopol nemzetközi jog által el nem ismert annektálása, valamint a kelet-ukrajnai harci cselekmények és szakadár törekvések ráadásul olyan gazdasági visszaesést okoztak a 2010-es évek közepén, mely nagyjából egy évtizeddel vetette vissza az ország gazdasági teljesítményét. Ezt követően Ukrajna épphogy elindult a lassú, de stabil gazdasági fellendülés útján, 2020 elején ismét egy új – globális eredetű – kihívással kellett szembenéznie. A koronavírus-világjárvány bár világszerte éreztette hatását, Ukrajnát – ahogy azt az eddigiekben is láthattuk – teljesen más helyzetben érte a szomszédos országokhoz viszonyítva. A tanulmány elsődleges célja így annak vizsgálata, hogy a pandémia – a belföldi és nemzetközi várakozásokhoz képest – milyen visszaesést okozott az ukrán gazdaságban, illetve sikerült-e – az itt is taglalt kormányzati intézkedéseknek, nemzetközi támogatási programoknak köszönhetően – újra növekedési pályára állítani azt. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy a belföldi intézkedések és a nemzetközi intézmények által nyújtott hitelek és támogatások bár segítették a 2020-ban tapasztalt recesszió megfékezését és az azt követő gazdasági helyreállítást, ez utóbbi üteme azonban elmaradt a szomszédos országokétól. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy az ukrán gazdaságot a 2014-ben kibontakozó események folytán sérülékenyebb állapotban és nehezebb körülmények között érte a járvány, így a gazdasági helyreállás tekintetében is hátrányból indult regionális viszonylatban.
求助全文
通过发布文献求助,成功后即可免费获取论文全文。 去求助
来源期刊
自引率
0.00%
发文量
0
×
引用
GB/T 7714-2015
复制
MLA
复制
APA
复制
导出至
BibTeX EndNote RefMan NoteFirst NoteExpress
×
提示
您的信息不完整,为了账户安全,请先补充。
现在去补充
×
提示
您因"违规操作"
具体请查看互助需知
我知道了
×
提示
确定
请完成安全验证×
copy
已复制链接
快去分享给好友吧!
我知道了
右上角分享
点击右上角分享
0
联系我们:info@booksci.cn Book学术提供免费学术资源搜索服务,方便国内外学者检索中英文文献。致力于提供最便捷和优质的服务体验。 Copyright © 2023 布克学术 All rights reserved.
京ICP备2023020795号-1
ghs 京公网安备 11010802042870号
Book学术文献互助
Book学术文献互助群
群 号:604180095
Book学术官方微信