{"title":"复杂性理论的先驱弗里德里希-奥古斯特-冯-哈耶克？","authors":"Ádám Lovász","doi":"10.22503/inftars.xxiii.2023.1.8","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Friedrich August von Hayek egy interdiszciplináris szintézis megalkotására vállalkozott. Célja a liberalizmus normatív igényeinek az alátámasztása volt, korszerű tudományos fogalmakkal. Ezirányú vizsgálódásai korai írásokra datálhatók. Jelen tanulmány keretén belül eddig alulértékelt Hayek-szövegeket fogunk szemügyre venni. Ezek demonstrálják, ahogyan Hayek az 1950-es és 1960-as évektől kibontakozó kibernetikát és komplexitáselméletet alkalmazzak saját politikafilozófiai modelljének megalkotásához. Sőt, Hayeket a komplexitáselmélet úttörőjeként is jellemezhetjük. A liberális elvek mentén szervezett, nagymértékben önműködő „Nagy Társadalom” (Great Society) Hayek szerint azért előnyösebb a központi gazdasági tervezéssel operáló alternatíváihoz képest, mert bonyolultabb és komplexebb rendet képez. Nézetében a komplexitás pozitívumként értékelendő, mivel az egyéni cselekvők számára nagyobb fokú szabadságot biztosít, ugyanakkor (az információs visszacsatolásnak köszönhetően) a decentralizált gazdasági cselekvésekből szövődő hálózati gazdasági modell kiterjedtebb struktúraként képes fennállni, jobban hasznosítva az információkat. Hayek a társadalmat információs rendszerként képzeli el. A komplexitásnak mindazonáltal negatív formái is elgondolhatók.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.7000,"publicationDate":"2023-03-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":"{\"title\":\"Friedrich August von Hayek, a komplexitáselmélet úttörője?\",\"authors\":\"Ádám Lovász\",\"doi\":\"10.22503/inftars.xxiii.2023.1.8\",\"DOIUrl\":null,\"url\":null,\"abstract\":\"Friedrich August von Hayek egy interdiszciplináris szintézis megalkotására vállalkozott. Célja a liberalizmus normatív igényeinek az alátámasztása volt, korszerű tudományos fogalmakkal. Ezirányú vizsgálódásai korai írásokra datálhatók. Jelen tanulmány keretén belül eddig alulértékelt Hayek-szövegeket fogunk szemügyre venni. Ezek demonstrálják, ahogyan Hayek az 1950-es és 1960-as évektől kibontakozó kibernetikát és komplexitáselméletet alkalmazzak saját politikafilozófiai modelljének megalkotásához. Sőt, Hayeket a komplexitáselmélet úttörőjeként is jellemezhetjük. A liberális elvek mentén szervezett, nagymértékben önműködő „Nagy Társadalom” (Great Society) Hayek szerint azért előnyösebb a központi gazdasági tervezéssel operáló alternatíváihoz képest, mert bonyolultabb és komplexebb rendet képez. Nézetében a komplexitás pozitívumként értékelendő, mivel az egyéni cselekvők számára nagyobb fokú szabadságot biztosít, ugyanakkor (az információs visszacsatolásnak köszönhetően) a decentralizált gazdasági cselekvésekből szövődő hálózati gazdasági modell kiterjedtebb struktúraként képes fennállni, jobban hasznosítva az információkat. Hayek a társadalmat információs rendszerként képzeli el. A komplexitásnak mindazonáltal negatív formái is elgondolhatók.\",\"PeriodicalId\":41114,\"journal\":{\"name\":\"Informacios Tarsadalom\",\"volume\":null,\"pages\":null},\"PeriodicalIF\":0.7000,\"publicationDate\":\"2023-03-01\",\"publicationTypes\":\"Journal Article\",\"fieldsOfStudy\":null,\"isOpenAccess\":false,\"openAccessPdf\":\"\",\"citationCount\":\"0\",\"resultStr\":null,\"platform\":\"Semanticscholar\",\"paperid\":null,\"PeriodicalName\":\"Informacios Tarsadalom\",\"FirstCategoryId\":\"1085\",\"ListUrlMain\":\"https://doi.org/10.22503/inftars.xxiii.2023.1.8\",\"RegionNum\":4,\"RegionCategory\":\"管理学\",\"ArticlePicture\":[],\"TitleCN\":null,\"AbstractTextCN\":null,\"PMCID\":null,\"EPubDate\":\"\",\"PubModel\":\"\",\"JCR\":\"Q3\",\"JCRName\":\"INFORMATION SCIENCE & LIBRARY SCIENCE\",\"Score\":null,\"Total\":0}","platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Informacios Tarsadalom","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxiii.2023.1.8","RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"Q3","JCRName":"INFORMATION SCIENCE & LIBRARY SCIENCE","Score":null,"Total":0}
Friedrich August von Hayek, a komplexitáselmélet úttörője?
Friedrich August von Hayek egy interdiszciplináris szintézis megalkotására vállalkozott. Célja a liberalizmus normatív igényeinek az alátámasztása volt, korszerű tudományos fogalmakkal. Ezirányú vizsgálódásai korai írásokra datálhatók. Jelen tanulmány keretén belül eddig alulértékelt Hayek-szövegeket fogunk szemügyre venni. Ezek demonstrálják, ahogyan Hayek az 1950-es és 1960-as évektől kibontakozó kibernetikát és komplexitáselméletet alkalmazzak saját politikafilozófiai modelljének megalkotásához. Sőt, Hayeket a komplexitáselmélet úttörőjeként is jellemezhetjük. A liberális elvek mentén szervezett, nagymértékben önműködő „Nagy Társadalom” (Great Society) Hayek szerint azért előnyösebb a központi gazdasági tervezéssel operáló alternatíváihoz képest, mert bonyolultabb és komplexebb rendet képez. Nézetében a komplexitás pozitívumként értékelendő, mivel az egyéni cselekvők számára nagyobb fokú szabadságot biztosít, ugyanakkor (az információs visszacsatolásnak köszönhetően) a decentralizált gazdasági cselekvésekből szövődő hálózati gazdasági modell kiterjedtebb struktúraként képes fennállni, jobban hasznosítva az információkat. Hayek a társadalmat információs rendszerként képzeli el. A komplexitásnak mindazonáltal negatív formái is elgondolhatók.
求助内容：
应助结果提醒方式：
京公网安备 11010802042870号
