Az interocepció tudatos aspektusainak fejlődéséről és fejlesztéséről

Elméleti háttér: Az interoceptív információknak és ezek magasabb szintű integrációjának születésünktől fogva fontos szerepe van a túlélésben és a pszichológiai működésekben is. Ennek a nagy mennyiségű információnak csak egy kis része tudatosul, amelyet három kategóriára, az interoceptív pontosságra, az interoceptív érzékenységre és az interoceptív tudatosságra bonthatunk. Cél: Jelen tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson az interocepció fejlődési vonatkozásairól, továbbá, hogy bemutassa az említett jelenség gyermekkori korrelátumait és fejlesztésével kapcsolatos empirikus eredményeket. Módszerek: A tanulmányban elsőként áttekintjük, hogy a különféle fejlődéselméletekben hogyan jelenik meg az interocepció, majd a szakirodalomban elérhető empirikus eredményeket foglaljuk össze, végül pedig összegezzük a fejlesztés lehetőségeit. Eredmények: A különböző elméletalkotók közül Ádám György adja a legkomplexebb megközelítést, amelynek központi eleme, hogy az egyén figyelme a születés után idővel egyre inkább a külső ingerek felé fordul. Az előbbiek ellenére azonban úgy tűnik, hogy a belső érzetek detektálása újratanulható. Egyes faktorok, mint amilyen például a szorongás és a pánikbetegség tünetei, már gyermekkorban pozitív összefüggést mutatnak az interoceptív pontossággal. Más esetekben, például elhízás vagy krónikus tik zavar során negatív összefüggést találtak, az autizmus spektrumzavar esetében pedig vegyes eredmények születtek. Az interocepció különböző aspektusainak fejleszthetőségével kapcsolatban a túlnyomórészt felnőttektől származó eredmények azt mutatják, hogy inkább az interoceptív tudatosság javítható különféle intervenciók segítségével, bár a pontosság tekintetében elképzelhető, hogy az egyes kontemplatív intervenciók és a testpásztázás fejlesztő hatással bírnak. Következtetések: Az interoceptív tudatossággal kapcsolatos nagyobb számú pozitív eredményt magyarázhatja, hogy az interoceptív pontosság felnőttkorra már stabillá válik, azonban feltételezzük, hogy gyermekkorban még lehetséges a befolyásolása.