Homonnai Drugeth Bálint

Homonnai Drugeth Bálint elsősorban az 1605 folyamán Bocskai főgenerálisaként vezetett hadinaplója nyomán, majd a fejedelem halála után az erdélyi fejedelemségért meginduló harcok egyik főszereplőjeként került a történészek érdeklődésének perspektívájába.1 Kétség kívül ezek azok a mozzanatok, amelyekkel az országos, sőt a nemzetközi események porondjára is kilépett a fiatal főúr, életpályája alaposabb szemügyre vételével azonban a Bocskai-felkelés társadalomtörténeti vonatkozásai mellett a Homonnai Drugeth család kapcsolatrendszere és a magyar főnemességen belül elfoglalt helye is megragadható. Az alábbi tanulmányban Homonnai Drugeth Bálint életének és (politikai) pályafutásának vázlatos áttekintésével azokat az elemeket szándékozom súlypontozni, amelyek a Bocskai mellett fegyvert ragadó rendek egyik prominens vezetőjének és tágabb környezetének mikrokozmoszát meghatározták. A 16. században még igen népes, de a 17. század elejére mindössze két ágra zsugorodó Drugeth családban Bálint elsőségét – unokaöccsével, (III.) Györggyel szemben – életkorán kívül apja politikai és katonai tekintélyének köszönhette. Homonnai Drugeth (II.) György 1592 körül bekövetkezett halála után Drugeth István volt a család egyetlen felnőttkorú férfi tagja. A tizenöt éves háborúban kivívott katonai hírnevét az Ung és Zemplén vármegyei főispánság és a magyar főnemességet behálózó rokoni kapcsolatai is erősítették.2 Felesége Török Ferenc lánya, Fruzsina volt, aki révén nemcsak rokoni kapcsolatait, hanem birtokait is gyarapíthatta. A nagyapa, Török Bálint egyik legbecsesebb szerzeményének, Debrecen város egy részének tulajdonjoga, valamint Diósgyőr harmada került Homonnai Istvánhoz Fruzsina kezével.3 Három lánytestvére közül Klárát érdemes megemlíteni, aki 1563. május 2-án Révay (II.) Ferenc felesége lett, amivel egy három és fél évtizedes együttműködés vette kezdetét a két