A Trója-motívum meg jelenése a késő középkori magyar–francia diplomáciában

A francia királyi pár távoli rokona, Foix-Candale-i Anna, 1502 nyarán Észak-Itálián át Budára utazott, hogy II. Ulászló magyar–cseh király felesége legyen. A házasság egy szélesebb perspektívájú velencei–francia–Jagelló szövetség részeként a török elleni közös fellépés célját tűzte ki, ugyanakkor az itáliai Habsburg törekvések megfékezésére is szolgált. A menyasszony utazásával kapcsolatban számos korabeli forrás született, amelyek részletekbe menően bemutatták, hogy a leendő királynét és kíséretét miként fogadták a velencei terra ferma területén, majd a tengeri köztársaság központjában és végül Magyarországon. Tanulmányomban azt kívánom vizsgálni, hogy a 16. század eleji velencei elit hogyan igyekezett látványos tengeri bemutatókkal és dramatizált színi előadásokkal utalni a reneszánsz korban is sokszor hivatkozott trójai háború különböző motívumaira, s ezek révén megerősíteni a francia–velencei közösségtudatot. Magyarországra érkezve Pierre Choque hazánkat is igyekezett bekapcsolni ebbe a mitologikus eredetű, immár trilaterális közösségbe, hiszen Óbudát a legendás, trójaiak által alapított Sicambria városával azonosította.