{"title":"Az intralingvális fordítás jogi aspektusa : Fordítástudományi szempontok a jogi-közigazgatási területen","authors":"Csilla Dobos","doi":"10.55194/gi.2023.3.6","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A terminológiastratégia mint tipikus multidiszciplináris terület,számos olyan célt és feladatot foglal magában, amelyeknek elérése, illetve megoldása döntő fontosságú minden szak- és tudományterület fejlődése, valamint a hatékony tudománykommunikáció szempontjából. Az eredményes szakmai tudástranszfer egyik szilárd alappillérét – többek között – a szakmai és nyelvi szempontból egyaránt megfelelő,szabványosított és harmonizált terminológia használata jelenti. Azokon a kommunikációs színtereken, ahol szakemberek és laikusok közötti kommunikáció folyik, egy további igény merül fel: itt a hatékony információcsere céljából rendszerint szükség van (lenne) a terminusok laikusi célcsoport számára történő speciális, ún. laikusi definíciójára. Az alábbiakban azt kívánjuk bemutatni, hogy a terminológia leírása,szabványosítása, harmonizációja, nyilvános közzététele, valamint a nyelvhez és a szaknyelvhez való egyenlő hozzáférésjogának biztosítása és számos további célkitűzés mellett, a terminológiastratégia fontos területét alkotja a jogi verbális akadálymentesítés, vagyis az a törekvés, hogy az anyanyelv használó laikusi célcsoport számára – megfelelő nyelvi reprezentáció segítségével – érthetővé és széleskörűen hozzáférhetővé váljon a szakmai, közte a jogi-igazgatási terminológia. Ennek egyik – fordítástudományi megközelítésen alapuló – hatékony eszköze a jogi szaknyelvről köznyelvi irányban megvalósuló, regiszterváltáson alapuló intralingvális (nyelven belüli magyar–magyar) fordítás.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"29 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Glossa Iuridica","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.55194/gi.2023.3.6","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
Az intralingvális fordítás jogi aspektusa : Fordítástudományi szempontok a jogi-közigazgatási területen
A terminológiastratégia mint tipikus multidiszciplináris terület,számos olyan célt és feladatot foglal magában, amelyeknek elérése, illetve megoldása döntő fontosságú minden szak- és tudományterület fejlődése, valamint a hatékony tudománykommunikáció szempontjából. Az eredményes szakmai tudástranszfer egyik szilárd alappillérét – többek között – a szakmai és nyelvi szempontból egyaránt megfelelő,szabványosított és harmonizált terminológia használata jelenti. Azokon a kommunikációs színtereken, ahol szakemberek és laikusok közötti kommunikáció folyik, egy további igény merül fel: itt a hatékony információcsere céljából rendszerint szükség van (lenne) a terminusok laikusi célcsoport számára történő speciális, ún. laikusi definíciójára. Az alábbiakban azt kívánjuk bemutatni, hogy a terminológia leírása,szabványosítása, harmonizációja, nyilvános közzététele, valamint a nyelvhez és a szaknyelvhez való egyenlő hozzáférésjogának biztosítása és számos további célkitűzés mellett, a terminológiastratégia fontos területét alkotja a jogi verbális akadálymentesítés, vagyis az a törekvés, hogy az anyanyelv használó laikusi célcsoport számára – megfelelő nyelvi reprezentáció segítségével – érthetővé és széleskörűen hozzáférhetővé váljon a szakmai, közte a jogi-igazgatási terminológia. Ennek egyik – fordítástudományi megközelítésen alapuló – hatékony eszköze a jogi szaknyelvről köznyelvi irányban megvalósuló, regiszterváltáson alapuló intralingvális (nyelven belüli magyar–magyar) fordítás.