Az információfeldolgozás szerepe a pályaorientáció pedagógiai folyamatában

A XXI. században a tanulási-tanítási környezetben végbemenő változások számos pedagógiai és társadalmi kérdést vetnek fel a tanári és a tanulói szerepekről, a tanulási környezetről, illetve a munkaerőpiaci elvárásokról, melyekre jelenleg még nincsenek teljes mértékben kidolgozott gyakorlati válaszaink. A megoldások keresését nagymértékben nehezíti a kihívás multidiszciplináris jellege. A 2020-ban elfogadott új Nemzeti alaptantervben markánsan látható a pályaorientáció transzdiszciplináris jellege. Ebből az aspektusból adódóan is több dimenzión keresztül vizsgálhatjuk a tanulók sajátosságait, információhoz jutásuk esélyeit, mértékét és az információfeldolgozásuk módját, illetve az ezzel gyakran szorosan összefüggő tanulmányi eredményességüket és motivációjukat. Jelen tanulmány terjedelme a digitális munkarendben megvalósuló, a pályaorientáció területéhez kapcsolódó információhoz jutási és információfeldolgozási sajátosságok és a diákok pályaorientációs folyamatba épített gamifikációs eszközrendszerhez való viszonyának rövid áttekintését teszi lehetővé. A CIP-modell pályaorientációs szempontú elemzése, vagyis az információfeldolgozás piramisának és a CASVE-ciklus kapcsolatának bemutatása során pedig láthatóvá válnak a pedagógiai beavatkozási pontok, melyek megmutatják a digitális pedagógia lehetséges helyét a pályaorientációs folyamatban. A kognitív információfeldolgozási folyamatnak a pályaorientáció pedagógiai folyamatába ágyazott áttekintése így segítheti az évfolyamokon és tantárgyakon átívelő pedagógiai tervezést.