A Szent Korona készítésének rekonstrukciója

Egy műtárgy elkészítési helyének és idejének a meghatározása az archeometriai vizsgálatokkal kezdődik. A Szent Korona vizsgálatának célja a korona részeinek – váz, filigránok és foglalatok, tehát a fémrészek – és díszítéseinek (zománcképek, ékkövek, gyöngyök) a részletes jellemzése, az anyagok összetételének pontos meghatározása és a származási helyének felderítése. Az archeometria része a műtárgyak technikai és technológiai folyamatainak rekonstruálása is. A készítés abszolút korának a meghatározása a szerves anyagok, például a ragasztóanyagok segítségével lehetséges. Mindez alapvetően természettudományi terület. Ha bevonjuk a segédtudományokat – a fotóoptikai adatrögzítést, a 3D-s modellkészítést, ami számítógépen engedi folytatni a tanulmányozást –, úgy az iparművészeti párhuzamok, paleográfia stb. segítségével lehetőség nyílik a koronarészek keletkezési idejének és helyének relatív meghatározására. Mindmáig nem létezik rendszerszintű archeometriai vizsgálata a Szent Koronának. Történtek viszont fényképezések, ötvösök és mérnökök részéről geometriai mérések, vizuális vizsgálatok és leírások is, ha tehát természettudományos összefoglalót szeretnénk írni, akkor van mire támaszkodni. A jelen cikk is egy ilyen összefoglaló, amelyben megkíséreljük a Szent Korona technológiájának rekonstruálását, azzal a céllal, hogy rámutassunk: mennyire szükséges lenne egy teljes archeometriai vizsgálat elvégzése.