Sándor Tömösközi, Renáta Németh, Petra Roznár, Denisse Bender, Edina Jaksics, Fanni Turoczi, K. Török, Regine Schönlechner
{"title":"A sikérfehérjéket nem tartalmazó (gluténmentes) termékek táplálkozási és technológiai minõségének fejlesztése","authors":"Sándor Tömösközi, Renáta Németh, Petra Roznár, Denisse Bender, Edina Jaksics, Fanni Turoczi, K. Török, Regine Schönlechner","doi":"10.24100/mkf.2018.03.101","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A cöliákia („lisztérzékenység”, „gluténérzékenység”) autoimmun-mediált emésztõrendszeri rendellenesség, amely a bélnyálkahártya károsodása miatt felszívódási problémákat okoz. Mindez a tápanyaghasznosulás romlásához, akár súlyos alultápláltsághoz is vezethet. A megbízható tudományos háttérrel végzett nemzetközi felmérések szerint globális átlagban a népesség 1-2 %-a érintett ebben a betegségben. Földrajzi területenként, országonként ez az arány jelentõsen eltérhet.1,2 A betegség kialakulásáért az egyes gabonákban (búza, rozs, árpa) található tartalékfehérjék (gluténvagy helyes magyar elnevezéssel sikérfehérjék) egyes csoportjai felelõsek.3 Mindebbõl következik, hogy a rendellenesség kezelésének egyetlen megbízható módja jelenleg a sikérfehérjéket tartalmazó élelmiszerek fogyasztásának elhagyása. A gluténmentes élelmiszer alapanyagok közül legfontosabbnak a kukoricát és a rizst tekinthetjük, de újabban az alternatív gabonák (köles, cirok, zab, stb.) és az ún. álgabonák (amaránt, hajdina, quinoa) növekvõ mértékû hasznosítása is megfigyelhetõ. Ez utóbbiak lassú, de egyértelmû terjedése részben a különbözõ anyagoknál különbözõ mértékben jelentkezõ táplálkozási elõnyöknek (pl. kedvezõbb aminosav, lipid, rost, ásványi anyag vagy bioaktív komponens összetétel), részben a fogyasztói igények változásának, a választékbõvítésnek köszönhetõ.","PeriodicalId":18158,"journal":{"name":"Magyar Kemiai Folyoirat","volume":"12 1","pages":"101-107"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2018-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Magyar Kemiai Folyoirat","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.24100/mkf.2018.03.101","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A cöliákia („lisztérzékenység”, „gluténérzékenység”) autoimmun-mediált emésztõrendszeri rendellenesség, amely a bélnyálkahártya károsodása miatt felszívódási problémákat okoz. Mindez a tápanyaghasznosulás romlásához, akár súlyos alultápláltsághoz is vezethet. A megbízható tudományos háttérrel végzett nemzetközi felmérések szerint globális átlagban a népesség 1-2 %-a érintett ebben a betegségben. Földrajzi területenként, országonként ez az arány jelentõsen eltérhet.1,2 A betegség kialakulásáért az egyes gabonákban (búza, rozs, árpa) található tartalékfehérjék (gluténvagy helyes magyar elnevezéssel sikérfehérjék) egyes csoportjai felelõsek.3 Mindebbõl következik, hogy a rendellenesség kezelésének egyetlen megbízható módja jelenleg a sikérfehérjéket tartalmazó élelmiszerek fogyasztásának elhagyása. A gluténmentes élelmiszer alapanyagok közül legfontosabbnak a kukoricát és a rizst tekinthetjük, de újabban az alternatív gabonák (köles, cirok, zab, stb.) és az ún. álgabonák (amaránt, hajdina, quinoa) növekvõ mértékû hasznosítása is megfigyelhetõ. Ez utóbbiak lassú, de egyértelmû terjedése részben a különbözõ anyagoknál különbözõ mértékben jelentkezõ táplálkozási elõnyöknek (pl. kedvezõbb aminosav, lipid, rost, ásványi anyag vagy bioaktív komponens összetétel), részben a fogyasztói igények változásának, a választékbõvítésnek köszönhetõ.