Effects of Wood Ash on the Chemical Properties of Soil and Crop Vitality in Small Plot Experiments/ Fahamu hatása a talaj kémiai jellemzőire és a termény vitalitására egy kisparcellás kísérletben

Abstract

Abstract Wood-burning power plants and heating plants produce a great amount of wood ash as a by-product of the combustion process. In 2009 we launched an experiment in which we examined the composition of ash, the nutrient supplying capacity of soil mixed with ash, and the availability of its constituents. In the spring of 2010, we conducted small plot experiments using wood ash applications equivalent to 0; 1; 2.5; 5 and 10 t of wood ash/ha, on slightly acidic clay loam soil using white mustard and rye grass as the test plants. The pH value of the soil rose in a statistically verifiable way as a result of the ash treatments. After the application of ash, the P2O5 and K2O-content of the soil rose significantly; the treatments also increased the magnesium and sulphur content of the arable soil as well as the level of Zinc among the microelements. However, none of the wood ash applications caused verifiable changes in the number of shoots, in the green mass, or in the height of test plants. The increased nutrient supply of the soil through the treatments was not reflected in the nutrient content of the plants during the first year. Kivonat A fatüzelésű erőművekben és fűtőművekben az égetés melléktermékeként nagy mennyiségben keletkezik fahamu. 2009-ben indított kísérletsorozatunkban vizsgáltuk a hamu összetételét, a hamuval kevert talaj tápanyag-szolgáltató képességét, alkotórészeinek felvehetőségét. 2010 tavaszán szabadföldi kisparcellás kísérletet állítottunk be 0, 1, 2,5, 5, 10 t fahamu/ha-nak megfelelő dózissal fehér mustár és angol perje tesztnövényekkel, gyengén savanyú, agyagos vályogtalajon. A talaj vizes szuszpenzióban mért pH-értéke statisztikailag igazolhatóan növekedett a kezelések hatására. A hamu kijuttatásakor jelentősen emelkedett a talaj P2O5- és a K2O-tartalma. A kezelések növelték a termőtalaj magnézium- és kéntartalmát, valamint a mikroelemek közül a cink mennyiségét. A tesztnövények kelésszámában, zöldtömegében és magasságában egyik fahamu dózis sem okozott igazolható változást. A kezelések hatására a talajban megnövekedő tápelem kínálatot a növények tápanyagtartalma az első évben nem mutatta.