{"title":"Populizmus, egyházak és oktatáspolitika a 2010 utáni Magyarországon","authors":"Eszter Neumann","doi":"10.1556/2063.31.2022.3.1","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A politikai szociológiai szakirodalmi áttekintés célja, hogy a 2010 utáni magyar\n oktatáspolitikai változásokat, illetve az egyház és az állam viszonyának\n átalakulását elhelyezze a tágabb nemzetközi szakirodalomban, és áttekintse a\n folyamat elemzéséhez támpontul szolgáló lehetséges elméleti megközelítéseket és\n fogalmi fogódzókat. Az oktatáspolitika diszkurzív szintjének értelmezéséhez\n áttekintem, hogy milyen szerepet tölt be a vallás, és különösen a kereszténység\n az európai populista mozgalmak politikai kommunikációjában, és hogy milyen\n karakteres jegyei vannak az utóbbi évtizedekben megerősödő neokonzervatív\n oktatáspolitikai gondolkodásnak. Ezután ideológia és gyakorlat viszonyáról,\n illetve a populista kormányzatok közpolitikáinak jellemzőiről lesz szó. Végül az\n egyház és az állam közti intézményes kapcsolatról, és arról lesz szó, hogy\n milyen strukturális és szervezeti átalakulásokat von(hat) maga után a vallás\n politizálódása és az egyházak fokozott intézményes szerepvállalása.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"22 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2022-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"EDUCATIO Journal of Education","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.3.1","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A politikai szociológiai szakirodalmi áttekintés célja, hogy a 2010 utáni magyar
oktatáspolitikai változásokat, illetve az egyház és az állam viszonyának
átalakulását elhelyezze a tágabb nemzetközi szakirodalomban, és áttekintse a
folyamat elemzéséhez támpontul szolgáló lehetséges elméleti megközelítéseket és
fogalmi fogódzókat. Az oktatáspolitika diszkurzív szintjének értelmezéséhez
áttekintem, hogy milyen szerepet tölt be a vallás, és különösen a kereszténység
az európai populista mozgalmak politikai kommunikációjában, és hogy milyen
karakteres jegyei vannak az utóbbi évtizedekben megerősödő neokonzervatív
oktatáspolitikai gondolkodásnak. Ezután ideológia és gyakorlat viszonyáról,
illetve a populista kormányzatok közpolitikáinak jellemzőiről lesz szó. Végül az
egyház és az állam közti intézményes kapcsolatról, és arról lesz szó, hogy
milyen strukturális és szervezeti átalakulásokat von(hat) maga után a vallás
politizálódása és az egyházak fokozott intézményes szerepvállalása.