Nemi szerepattitűdök és vallásosság a felsőoktatási hallgatók körében

Q3 Social Sciences

Szociologiai Szemle Pub Date : 2020-01-01 DOI:10.51624/SZOCSZEMLE.2020.3.3

Hajnalka Fényes, Gabriella Pusztai

{"title":"Nemi szerepattitűdök és vallásosság a felsőoktatási hallgatók körében","authors":"Hajnalka Fényes, Gabriella Pusztai","doi":"10.51624/SZOCSZEMLE.2020.3.3","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A demográfiai és társadalmi háttértényezők mellett hagyományosan a vallásosság az egyik legfontosabb tényező, amely a nemi szerepekkel kapcsolatos nézeteket befolyásolja. Európa nagyobb részén a széles körű szabadságjogok általánossá válása során az egalitárius nemi szerepek váltak elfogadottá. A posztszocialista régióban három további tényező hatott ebbe az irányba: a nők munkába állítása, a termékenységi mutatók drasztikus visszaesése miatt a nők családon belüli szerepkörének átalakulása, valamint az államilag támogatott szekularizáció. Kutatásunkban magyar felsőoktatási hallgatók nemi szerepekkel kapcsolatos nézeteit vizsgáltuk egy országos mintán (N = 1502, 2017). A nemi szerepekről való gondolkodás típusainak feltárására során a tradicionális nemi szerepfelfogástól két modern típus különült el, egy pragmatikus instrumentális és egy posztmateriális-posztmodern típus. Multinomiális regressziós módszerrel vizsgáltuk azt is, hogy milyen tényezők növelik az egyes típusokba kerülés esélyét. Az elemzés eredményei a demográfiai és társadalmi tényezők hatásának kiszűrése után a vallásosság szignifikáns hatását mutatták a tradicionális szerepek elfogadására, de újszerű eredményünk, hogy a posztmateriális-posztmodern típusba kerülés esélyét is erősen növelte az egyház tanításait követő vallásosság, amelyben a női munkavállalás elfogadása mellett a családba bevonódó apakép dominál.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":"41 1","pages":"49-69"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2020-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"2","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Szociologiai Szemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.51624/SZOCSZEMLE.2020.3.3","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"Q3","JCRName":"Social Sciences","Score":null,"Total":0}

引用次数: 2

Abstract

A demográfiai és társadalmi háttértényezők mellett hagyományosan a vallásosság az egyik legfontosabb tényező, amely a nemi szerepekkel kapcsolatos nézeteket befolyásolja. Európa nagyobb részén a széles körű szabadságjogok általánossá válása során az egalitárius nemi szerepek váltak elfogadottá. A posztszocialista régióban három további tényező hatott ebbe az irányba: a nők munkába állítása, a termékenységi mutatók drasztikus visszaesése miatt a nők családon belüli szerepkörének átalakulása, valamint az államilag támogatott szekularizáció. Kutatásunkban magyar felsőoktatási hallgatók nemi szerepekkel kapcsolatos nézeteit vizsgáltuk egy országos mintán (N = 1502, 2017). A nemi szerepekről való gondolkodás típusainak feltárására során a tradicionális nemi szerepfelfogástól két modern típus különült el, egy pragmatikus instrumentális és egy posztmateriális-posztmodern típus. Multinomiális regressziós módszerrel vizsgáltuk azt is, hogy milyen tényezők növelik az egyes típusokba kerülés esélyét. Az elemzés eredményei a demográfiai és társadalmi tényezők hatásának kiszűrése után a vallásosság szignifikáns hatását mutatták a tradicionális szerepek elfogadására, de újszerű eredményünk, hogy a posztmateriális-posztmodern típusba kerülés esélyét is erősen növelte az egyház tanításait követő vallásosság, amelyben a női munkavállalás elfogadása mellett a családba bevonódó apakép dominál.

查看原文本刊更多论文

求助全文

约1分钟内获得全文求助全文

来源期刊

Szociologiai Szemle Social Sciences-Social Sciences (all)

CiteScore

1.10

自引率

0.00%

发文量