{"title":"„Gúzsba kötve táncolunk.” Zsugorodás és a kontroll leszivárgásának politikai gazdaságtana magyarországi középvárosokban","authors":"C. Jelinek","doi":"10.51624/szocszemle.2020.2.6","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A városi zsugorodás politikai gazdaságtani megközelítéseiben fontos szempont a zsugorodó városok mozgástere a tágabb, több léptéken zajló strukturális folyamatok fényében. Jelen tanulmány négy magyarországi középváros költségvetésén keresztül elemzi azt, hogyan változott az elmúlt években a kis- és középvárosok lehetősége arra, hogy meghatározzák jövőbeli fejlődési pályájukat. A tanulmány első része röviden összefoglalja az elmúlt évtized központosítási tendenciáit, majd megállapítja, hogy az önkormányzati adósságrendezéssel együtt járó önkormányzati reformok eredményeképpen a központi kormányzat egyre nagyobb kontrollt tud kifejteni a települési önkormányzatok felett. Miközben a költségvetési főösszeg a vizsgált városok esetében radikálisan lecsökkent, a helyi adóbevételek relatív súlyának növekedése a költségvetésen belül nem növelte a városok valós mozgásterét, hiszen a gazdaságfejlesztés területe is rendkívül centralizált. Bár az EU-s fejlesztési források és a közfoglalkoztatási programok súlya a városi költségvetéseken belül jelentősen megnőtt, ezek központi elosztása, illetve specifikus célzása a helyi marginalizált lakosság kontrollját segíti elő. Ezt a folyamatot a kontrollmechanizmusok „leszivárgásának” nevezem. Ezeken kívül a „pofapénz” gyakorlata is rávilágít arra, hogy az önkormányzati rendszeren belül lévő feszültségek kezelésének jelenleg leghatékonyabb módjai nem formális intézményi megoldásokon, hanem informális lobbitevékenységeken alapulnak. Összességében a fenti változások a zsugorodó középvárosok esetében egy szűk mozgásteret vetítenek előre, ahol a zsugorodó tendenciák változása leginkább a tágabb politikai és gazdasági változások függvénye.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2020-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"2","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Szociologiai Szemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2020.2.6","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"Q3","JCRName":"Social Sciences","Score":null,"Total":0}
引用次数: 2
Abstract
A városi zsugorodás politikai gazdaságtani megközelítéseiben fontos szempont a zsugorodó városok mozgástere a tágabb, több léptéken zajló strukturális folyamatok fényében. Jelen tanulmány négy magyarországi középváros költségvetésén keresztül elemzi azt, hogyan változott az elmúlt években a kis- és középvárosok lehetősége arra, hogy meghatározzák jövőbeli fejlődési pályájukat. A tanulmány első része röviden összefoglalja az elmúlt évtized központosítási tendenciáit, majd megállapítja, hogy az önkormányzati adósságrendezéssel együtt járó önkormányzati reformok eredményeképpen a központi kormányzat egyre nagyobb kontrollt tud kifejteni a települési önkormányzatok felett. Miközben a költségvetési főösszeg a vizsgált városok esetében radikálisan lecsökkent, a helyi adóbevételek relatív súlyának növekedése a költségvetésen belül nem növelte a városok valós mozgásterét, hiszen a gazdaságfejlesztés területe is rendkívül centralizált. Bár az EU-s fejlesztési források és a közfoglalkoztatási programok súlya a városi költségvetéseken belül jelentősen megnőtt, ezek központi elosztása, illetve specifikus célzása a helyi marginalizált lakosság kontrollját segíti elő. Ezt a folyamatot a kontrollmechanizmusok „leszivárgásának” nevezem. Ezeken kívül a „pofapénz” gyakorlata is rávilágít arra, hogy az önkormányzati rendszeren belül lévő feszültségek kezelésének jelenleg leghatékonyabb módjai nem formális intézményi megoldásokon, hanem informális lobbitevékenységeken alapulnak. Összességében a fenti változások a zsugorodó középvárosok esetében egy szűk mozgásteret vetítenek előre, ahol a zsugorodó tendenciák változása leginkább a tágabb politikai és gazdasági változások függvénye.