A CDS-felárak ambivalens változása az eurózóna 11 országában

IF 0.4 Q4 BUSINESS, FINANCE

Public Finance Quarterly-Hungary Pub Date : 2022-01-01 DOI:10.35551/psz_2022_1_6

L. Török

{"title":"A CDS-felárak ambivalens változása az eurózóna 11 országában","authors":"L. Török","doi":"10.35551/psz_2022_1_6","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A Covid–19-járvány egyik makrogazdasági következménye az, hogy a világgazdaságban robusztusan növekedtek az országok bruttó külső adósságai és az ennek részét képező szuverén államadósságok is. E hatás alól az eurózóna tagországai sem tudták magukat kivonni. A bruttó külső adósságok és a szuverén államadósságok növekedése egyben azt is jelenti, hogy elméletileg kockázatosabbá vált az adósságokat finanszírozó értékpapírok (jellemzően kötvények) vásárlása a befektetők számára. Teoretikusan ebből viszont az következik, hogy az országkockázatok növekedésének következményeként a CDS-ek felárainak is emelkedniük kellett. A tanulmány korrelációszámítással mutatja ki azt, hogy a CDSek árának alakulása szorosabban korrelál a bruttó államadóssággal, mint a bruttó külső adóssággal. A hierarchikus klaszteranalízis módszerével csoportokba rendezi a tanulmány az eurózóna országait. A klaszterberendezés alapja az, hogy mennyire szoros kapcsolata van az adott ország bruttó államadóssága és CDS-felára között a vizsgált időszakban. Releváns következtetése a tanulmánynak, hogy a bruttó államadósság növekedését nem követte a CDS-felárak emelkedése azért, mert az államadósság növekedésének a pénzügyi forrása más volt, mint a korábbi években.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.4000,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"1","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Public Finance Quarterly-Hungary","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.35551/psz_2022_1_6","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"Q4","JCRName":"BUSINESS, FINANCE","Score":null,"Total":0}

引用次数: 1

Abstract

A Covid–19-járvány egyik makrogazdasági következménye az, hogy a világgazdaságban robusztusan növekedtek az országok bruttó külső adósságai és az ennek részét képező szuverén államadósságok is. E hatás alól az eurózóna tagországai sem tudták magukat kivonni. A bruttó külső adósságok és a szuverén államadósságok növekedése egyben azt is jelenti, hogy elméletileg kockázatosabbá vált az adósságokat finanszírozó értékpapírok (jellemzően kötvények) vásárlása a befektetők számára. Teoretikusan ebből viszont az következik, hogy az országkockázatok növekedésének következményeként a CDS-ek felárainak is emelkedniük kellett. A tanulmány korrelációszámítással mutatja ki azt, hogy a CDSek árának alakulása szorosabban korrelál a bruttó államadóssággal, mint a bruttó külső adóssággal. A hierarchikus klaszteranalízis módszerével csoportokba rendezi a tanulmány az eurózóna országait. A klaszterberendezés alapja az, hogy mennyire szoros kapcsolata van az adott ország bruttó államadóssága és CDS-felára között a vizsgált időszakban. Releváns következtetése a tanulmánynak, hogy a bruttó államadósság növekedését nem követte a CDS-felárak emelkedése azért, mert az államadósság növekedésének a pénzügyi forrása más volt, mint a korábbi években.

查看原文本刊更多论文

11个欧元区国家CDS利差的不确定性变化

新冠肺炎疫情的宏观经济后果之一是，各国的外债总额和主权债务在全球经济中也大幅增加，而欧元区国家也未能逃脱这一影响。外债总额和主权政府债务的增加也意味着，理论上投资者购买债务证券（通常是债券）的风险更大。然而，从理论上讲，由于国家风险的增加，CDS溢价也不得不上升。研究表明，CDSek价格的演变与公共债务总额的相关性比与外债总额的相关性更密切。本研究采用层次聚类分析的方法，将欧元区国家分组。集群设备基于该国公共债务总额与所考虑期间CDS溢价之间的密切关系。该研究的一个相关结论是，公共债务总额的增加之后并没有CDS溢价的增加，因为公共债务增加的资金来源与往年不同。

本文章由计算机程序翻译，如有差异，请以英文原文为准。

求助全文

约1分钟内获得全文求助全文

来源期刊

Public Finance Quarterly-Hungary BUSINESS, FINANCE-

CiteScore

0.90

自引率

40.00%

发文量