Dr. Gyarmathi Sámuel – orvos, a tudományos nyelvhasonlítás magyar megalapítója

Abstract

Together with Protestant Reformation and book printing, native languages as an important issue was already mentioned in the 16th century, Moreover, one of the Enlightenment’s aims was to cultivate the sciences in native languages. Yet in Europe, the interpretation of the language of sciences dates back to the 18th century. Until the middle of the 19th century, Latin remained predominant. In Hungary, the use of Latin was replaced by the German language, mandated by the king of this country. It explains why it was such an important task for the Hungarian representatives of the Enlightenment to promote the Hungarian language. Until the birth of works of fiction, most of the works in Hungarian came from the fields of agriculture and medicine in this period It is worth to be mentioned that two physicians – János Földi, chief public health officer of the Hajdú district and Sámuel Gyarmathi, chief public health officer of Hunyad County – also submitted their writings on the tender for the language renewal. Sámuel Gyarmathi learned first the teachings of Enlightenment during his long studies in Vienna. He spent a considerable part of his life with aristocratic families – mainly the Count Bethlen’s family — primarily as an educator and secondarily as a court physician. Between 1796-98, Elek Bethlen took part in Gyarmathi's mentoring on his study trip to Göttingen. During this trip, Gyarmati also tried to enhance his knowledge. While August Ludwig Schlözer taught the physician Swedish and Danish, he infected Gyarmathi's mind with the theory of linguistic kinship based on language comparison. Thus Samuel replaced his previous linguistics with Finno-Ugricism. In 1797-98, under Schlözer’s influence, Gyarmathi created the masterpiece of his life, “Affinity”. This work became famous in Europe, and his bust was even included in the sculpture park decorating the building of the Berlin Academy of Sciences, founded in 1700. Samuel Gyarmathi died of a stroke on March 4, 1830, at the age of 79. His tomb is in the cemetery of Târgu Mureş/Marosvásárhely. kulcsszavak Dr. Gyarmathi Sámuel, orvos, magyar nyelvészet, a felvilágosodás kora, Bethlen család, orvosi nyelvtörténet keywords Dr. Sámuel Gyarmathi, medical doctor, Hungarian linguistics, the age of enlightenment, Bethlen family, medical language history A reformációval és a könyvnyomtatással az anyanyelvűség kérdése már a XVI. században, mint fontos feladat útjára indult. Sőt a felvilágosodásnak is egyik célkitűzésének számított a tudományok anyanyelven történő művelése. Mégis Európában a tudomány nyelvének tolmácsolása egészen a XVIII. század közepéig döntően a latin nyelv maradt. Hazánkban ezt a latin nyelvű tájékoztatást legfeljebb az uralkodó által kötelezővé tett német nyelv alkalmazása váltotta fel. Ezért is volt olyan fontos feladat a felvilágosodás hazai Művelődés-, Tudományés Orvostörténeti Folyóirat 2022. Vol. 12. No. 24. Journal of History of Culture, Science and Medicine ISSN 2062-2597 DOI: 10.17107/KH.2022.24.234-244 http://www.kaleidoscopehistory.hu dr. Szabó Attila 235 képviselőinek a magyar nyelv ügyének felvállalása. A szépirodalmi munkák megszületéséig ebben az időszakban a legtöbb magyar nyelvű munka a mezőgazdasági és az orvosi területről kerültek ki. Érdemes külön kiemelni, hogy a nyelvújítás ügyében megjelent pályázatra két orvos – Földi János hajdú kerület főorvosa és Gyarmathi Sámuel Hunyad vármegye főorvosa – is beküldte írását. Gyarmathi Sámuel hosszas bécsi tanulmányi idő alatt ismerkedett meg a felvilágosodás tanaival. Élete tekintélyes részét főúri családoknál – döntően a grófi Bethlen-családnál – töltötte, elsődlegesen, mint nevelő, másodlagosan, mint udvari orvos. Bethlen Elek 1796-98 között göttingeni tanulmányútján Gyarmathi mentorként vett részt. A tanulmányút alatt Gyarmati is igyekezett tudását gyarapítani. Miközben August Ludwig Schlözer svéd és dán nyelvre tanította az orvost, addig Gyarmathi elméjét megfertőzte a nyelvhasonlításon alapuló nyelvrokonság elméletével. Így Sámuel az addigi nyelvészkedését kicserélte a finnugorizmusra. 1797-98ban Schlözer hatása alatt Gyarmathi megírta élete fő művét, az „Affinitás”-t. Munkájával európai hírűvé vált, sőt az 1700-ban alapított Berlini Tudományos Akadémia épületét díszítő szoborparkba is bekerült mellszobra. Gyarmathi Sámuel 79 éves korában – 1830. március 4-én – szélütésben halt meg. Sírja a kolozsvári házsongárdi temetőben található meg. 1. ábra Gyarmathi Sámuel A felvilágosodás egyik célkitűzése a tudományok anyanyelven történő művelése és hazai terjesztése volt. Európában a tudomány nyelvének tolmácsolása még a XVIII. század első felében is döntően latin nyelven történt – ami az oktatás egyházi irányításának utóhatásából eredt. Hazánkban ezt a latin nyelv használatát tetézte az uralkodó által kötelezővé tett német nyelv terjesztése. A felvilágosodás hazai képviselői számára szükségessé vált a magyar nyelv ügyének felvállalása. Hiszen azt az elvet vallották, hogy mindenkinek joga van saját anyanyelvén hozzájutni az életviteléhez szükséges tudáshoz. Mivel az életben – döntően a tudomány előrehaladtával mindig keletkeznek új fogalmak, új technikai eszközök és tárgyak, illetve az élettér egyre jobb megismerése miatt is – új meghatározásokat kell adni, szükségessé vált – elsődlegesen a tudományos szakmai nyelvben – a nyelvújítás. Erre elsőként 1778-ban Bessenyey György hívta fel a figyelmet. A magyar nyelvűség programjának vizsgálatával legalaposabban 1790-ben Decsy Sámuel foglalkozott. Érdemes megjegyezni, hogy Erdélyben az anyanyelvűség kérdése már a reformációval elindult, a XVII. században vált művelődési programmá és a XVIII. század végén lett belőle politikai szó. A legtöbb magyar nyelvű munka a mezőgazdasági és az orvosi területről látott napvilágot. Hazánk az orvosi Művelődés-, Tudományés Orvostörténeti Folyóirat 2022. Vol. 12. No. 24. Journal of History of Culture, Science and Medicine ISSN 2062-2597 DOI: 10.17107/KH.2022.24.234-244 http://www.kaleidoscopehistory.hu dr. Szabó Attila 236 nyelvújításban a legértékesebb munkákat felmutató társaságok közül meg kell említeni az ún. Bécsi Tudós Társaságot és az Erdélyi Nyelvművelő Társaságot. A Bécsi Tudós Társaság munkaközössége döntően a Bécsben élő ún. testőrírókból állt. A Társaság Görög Demeter és Kerekes Sámuel jóvoltából szerkesztett „Hadi és Más Nevezetes Történeket” című folyóiraton keresztül próbált pályázatok útján a nyelvújítás ügyének egyre szélesebb körben segítőket találni és a nagy munkába bevonni. 1789-ben két pályázatot is meghirdettek, az egyik pályázati felhívás egy magyar nyelvű pszichológiai mű megírására szólított fel. A másik pályázatot egy jó magyar nyelvtan megírására írták ki. Előbbire három, utóbbira öt pályamű érkezettbe. Ez utóbbinál Földi János hajdú kerület főorvosának és Gyarmathi Sámuel Hunyad vármegye főorvosának munkáit kell megemlíteni. (Érdekes, hogy az akkori „két magyar haza” – anyaország és Erdély – szellemi, érzelmi és nyelvi összetartozása egy szívként dobbant és adott választ a pályázati felhívásnak.) A Gyarmati Sámuel munkásságáról szóló írások alapját két életrajzi munka adja. Az egyiket Kállai Ferenc pensionált kapitány, a másikat M. Nagy Ottó zilahi vallástanár gyűjtötte össze.