Mi van a maszk mögött? A maszkviselés szociális reprezentációja

Q4 Medicine

Mentalhigiene es Pszichoszomatika Pub Date : 2022-09-29 DOI:10.1556/0406.23.2022.010

Judit Borszéki, Martin Farkaš, Andrea Turner, Gabriella Vonyik, Gábor Simonyi, Ervin Finta

{"title":"Mi van a maszk mögött? A maszkviselés szociális reprezentációja","authors":"Judit Borszéki, Martin Farkaš, Andrea Turner, Gabriella Vonyik, Gábor Simonyi, Ervin Finta","doi":"10.1556/0406.23.2022.010","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"\n Elméleti háttér: A COVID–19-pandémia idején a járványügyi intézkedések meghatározó részévé vált az arcmaszkok viselésének preventív és széles körű alkalmazása. Az arcmaszkok az arcfelület mintegy 60–70%-át lefedve jelentősen befolyásolják a szociális interakciókat – különösen az érzelemfelismerést, érzelemkifejezést és mentalizálást. A kommunikációban fellépő nehézségek a gyógyító munka hatékonysága szempontjából kiemelt jelentőségűvé válnak az orvos–beteg kapcsolatban. Ennek még kritikusabb esetei azok a helyzetek, amikor a páciens mentalizációs deficittel jellemezhető zavarban szenved. Tanulmányunkban a szociális reprezentációk elméletét használjuk annak vizsgálatára, hogy a maszkviselés milyen tartalmakkal vált a közös tudás részévé. Célkitűzés: Vizsgálatunkban a maszkviselés szociális reprezentációjának feltérképezését tűztük ki célul, figyelembe véve annak interperszonális kommunikációra gyakorolt hatását, olyan csoportokban, ahol a kölcsönös megértés hatékonysága kiemelt jelentőséggel bír. Módszerek: Kutatásunkban a koronavírus-járvány második és harmadik magyarországi hulláma idején, orvos, szomatikus és pszichiátriai beteg csoportban, valamint kontrollcsoportban (összesen 81 fő, átlagéletkor 43,1 [SD = 13,83] év) szabad asszociációs feladatot adtunk a „maszkviselés” hívószóra. A nyert adatokból szemantikus kategóriákat képeztünk, majd ranggyakoriság-eljárással feltérképeztük a szociális reprezentációk szerkezetét az egyes csoportokon belül. Eredmények: A vizsgálati csoportok maszkhasználathoz kapcsolódó szociális reprezentációjában egységesen központi elemként jelent meg a maszkviselés által nyújtott biztonságélmény, valamint a maszk zavaró testérzetet keltő hatása. Különbséget találtunk az egyes csoportok között elaboratív kategóriák megjelenése, illetve szorongás, agresszió, tehetetlenség, sérült dependenciaszükséglet, valamint a kényszerű alkalmazkodás tekintetében. Következtetések: A maszkviselés szociális reprezentációjának elemzése alapján a maszkviselés ambivalens jelentéstartalmakat hordoz. Bár a maszkviseléshez kapcsolódó szociális reprezentációk struktúrájában számottevő különbségek is mutatkoztak, ugyanakkor a legtöbb vizsgált csoportban a maszk a vírusvédelem szempontjából „kényelmetlen, de szükséges” eszközként került felismerésre. Az eredmények alapján az egyes csoportok sajátos reprezentációik alapján eltérő módokon lehetnek veszélyeztetettek, illetve küzdhetnek meg a pandémia idején kialakult helyzettel.","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2022-09-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.1556/0406.23.2022.010","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"Q4","JCRName":"Medicine","Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Abstract

Elméleti háttér: A COVID–19-pandémia idején a járványügyi intézkedések meghatározó részévé vált az arcmaszkok viselésének preventív és széles körű alkalmazása. Az arcmaszkok az arcfelület mintegy 60–70%-át lefedve jelentősen befolyásolják a szociális interakciókat – különösen az érzelemfelismerést, érzelemkifejezést és mentalizálást. A kommunikációban fellépő nehézségek a gyógyító munka hatékonysága szempontjából kiemelt jelentőségűvé válnak az orvos–beteg kapcsolatban. Ennek még kritikusabb esetei azok a helyzetek, amikor a páciens mentalizációs deficittel jellemezhető zavarban szenved. Tanulmányunkban a szociális reprezentációk elméletét használjuk annak vizsgálatára, hogy a maszkviselés milyen tartalmakkal vált a közös tudás részévé. Célkitűzés: Vizsgálatunkban a maszkviselés szociális reprezentációjának feltérképezését tűztük ki célul, figyelembe véve annak interperszonális kommunikációra gyakorolt hatását, olyan csoportokban, ahol a kölcsönös megértés hatékonysága kiemelt jelentőséggel bír. Módszerek: Kutatásunkban a koronavírus-járvány második és harmadik magyarországi hulláma idején, orvos, szomatikus és pszichiátriai beteg csoportban, valamint kontrollcsoportban (összesen 81 fő, átlagéletkor 43,1 [SD = 13,83] év) szabad asszociációs feladatot adtunk a „maszkviselés” hívószóra. A nyert adatokból szemantikus kategóriákat képeztünk, majd ranggyakoriság-eljárással feltérképeztük a szociális reprezentációk szerkezetét az egyes csoportokon belül. Eredmények: A vizsgálati csoportok maszkhasználathoz kapcsolódó szociális reprezentációjában egységesen központi elemként jelent meg a maszkviselés által nyújtott biztonságélmény, valamint a maszk zavaró testérzetet keltő hatása. Különbséget találtunk az egyes csoportok között elaboratív kategóriák megjelenése, illetve szorongás, agresszió, tehetetlenség, sérült dependenciaszükséglet, valamint a kényszerű alkalmazkodás tekintetében. Következtetések: A maszkviselés szociális reprezentációjának elemzése alapján a maszkviselés ambivalens jelentéstartalmakat hordoz. Bár a maszkviseléshez kapcsolódó szociális reprezentációk struktúrájában számottevő különbségek is mutatkoztak, ugyanakkor a legtöbb vizsgált csoportban a maszk a vírusvédelem szempontjából „kényelmetlen, de szükséges” eszközként került felismerésre. Az eredmények alapján az egyes csoportok sajátos reprezentációik alapján eltérő módokon lehetnek veszélyeztetettek, illetve küzdhetnek meg a pandémia idején kialakult helyzettel.

查看原文本刊更多论文

面具后面是什么？口罩的社会代表性

理论背景：在新冠肺炎大流行期间，口罩的预防和广泛使用成为流行病学措施的重要组成部分。口罩覆盖了约60-70%的面部表面，对社交互动产生了重大影响，尤其是情感识别、表情和心理化。沟通困难对医患关系中治疗工作的有效性至关重要。更严重的情况是患者患有以精神障碍为特征的疾病。在我们的研究中，我们使用社会表征理论来检验戴口罩已成为常识的内容。目的：我们研究的目的是绘制戴口罩的社会代表图，考虑到戴口罩对人际沟通的影响，在相互理解的有效性至关重要的群体中。方法：在匈牙利第二波和第三波冠状病毒大流行期间，在医学、身体和精神病患者组以及对照组（共81人，平均年龄43.1[SD=13.83]岁）中，我们对“戴口罩”一词进行了免费联想。从收集的数据中，我们形成了语义类别，然后我们使用排名程序映射每组中的社会表征结构。结果：在与口罩使用相关的研究群体的社会表征中，佩戴口罩提供的安全体验和口罩对身体的干扰作用表现为一致的中心。我们发现，两组在详细类别、焦虑、攻击性、无助、依赖受损和强迫适应方面存在差异。结论：基于对戴口罩的社会表征的分析，戴口罩具有矛盾的含义。尽管与戴口罩相关的社会表征结构存在相当大的差异，但与此同时，在大多数研究组中，口罩被认为是一种“不舒服但必要”的病毒防护工具。根据结果，各个群体可能会以不同的方式面临风险，这取决于他们的具体表现，或者他们可以对抗疫情期间出现的情况。

本文章由计算机程序翻译，如有差异，请以英文原文为准。

求助全文

约1分钟内获得全文求助全文

来源期刊

Mentalhigiene es Pszichoszomatika Medicine-Psychiatry and Mental Health

CiteScore

0.60

自引率

0.00%

发文量

期刊介绍： The journal publishes the latest results in Hungary, and occasionally studies by foreign authors. The studies cover the following fields of research: general and evolutionary, medical, pedagogical, social psychology, psychology of art, criminal psychology, etc.Papers in Hungarian with English summaries.