Tünde Rente, József Bakó, Kinga Bágyi, A. Jenei, Csaba Hegedűs
{"title":"A fogászatban alkalmazható keresztkötött hialuronsav alapú hidrogélrendszerek szintézise és hatóanyag leadásának vizsgálata","authors":"Tünde Rente, József Bakó, Kinga Bágyi, A. Jenei, Csaba Hegedűs","doi":"10.33891/fsz.110.3.82-87","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A hialuronsav biológiai lebonthatóságát, biokompatibilitását kiaknázva a hialuronsav alapú rendszerek alkalmazása egyre nagyobb teret kap a fogászatban is. A célzott hatóanyagszállítás megvalósítására az egyik legelterjedtebb eljárása biopolimerek keresztkötése. Jelen munka célja olyan hialuronsavbázisú rendszerek előállítása és vizsgálata, amelyek a fogászatban is alkalmazható hatóanyag-leadó rendszerek alapjául szolgálhatnak. A különböző arányban (25, 50, 75, 100%) térhálósított szerkezetek kialakítása a hialuronsav és a 2,2’ (etiléndioxi)bisz(etilamin) kondenzációs reakciójával, karbodiimid felhasználásával történt. A részecskék méretének meghatározásakor a dinamikus lézer fényszórás fotometriai (DLS) mérések eredményeként megállapítható, hogy mind a négy módosított polimer trimodális méreteloszlást mutatott, továbbá, hogy a módosítás arányának növekedésével a részecskék mérete csökkent. A transzmissziós elektronmikroszkópos (TEM) felvételek szintén alátámasztják ezen eredményeket. A keresztkötött származékok hatóanyagleadó tulajdonságának jellemzése fotometriás méréstechnikával történt, modellvegyületként metilénkéket alkalmazva. Eredményeink azt bizonyították, hogy a keresztkötő ágens arányának növelésével a hatóanyag kioldódásának sebessége növekszik, amely a további kísérletekben egy új injektálható hatóanyag-kibocsátó rendszer fejlesztésének alapját képezheti.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2020-11-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Fogorvosi szemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.33891/fsz.110.3.82-87","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A hialuronsav biológiai lebonthatóságát, biokompatibilitását kiaknázva a hialuronsav alapú rendszerek alkalmazása egyre nagyobb teret kap a fogászatban is. A célzott hatóanyagszállítás megvalósítására az egyik legelterjedtebb eljárása biopolimerek keresztkötése. Jelen munka célja olyan hialuronsavbázisú rendszerek előállítása és vizsgálata, amelyek a fogászatban is alkalmazható hatóanyag-leadó rendszerek alapjául szolgálhatnak. A különböző arányban (25, 50, 75, 100%) térhálósított szerkezetek kialakítása a hialuronsav és a 2,2’ (etiléndioxi)bisz(etilamin) kondenzációs reakciójával, karbodiimid felhasználásával történt. A részecskék méretének meghatározásakor a dinamikus lézer fényszórás fotometriai (DLS) mérések eredményeként megállapítható, hogy mind a négy módosított polimer trimodális méreteloszlást mutatott, továbbá, hogy a módosítás arányának növekedésével a részecskék mérete csökkent. A transzmissziós elektronmikroszkópos (TEM) felvételek szintén alátámasztják ezen eredményeket. A keresztkötött származékok hatóanyagleadó tulajdonságának jellemzése fotometriás méréstechnikával történt, modellvegyületként metilénkéket alkalmazva. Eredményeink azt bizonyították, hogy a keresztkötő ágens arányának növelésével a hatóanyag kioldódásának sebessége növekszik, amely a további kísérletekben egy új injektálható hatóanyag-kibocsátó rendszer fejlesztésének alapját képezheti.