Reinhardt Melinda, Drubina Boglárka, Horváth Zsolt, Kökönyei Gyöngyi
{"title":"A nem öngyilkossági szándékkal történő önsértés komplex felmérése - a Kezelésközpontú Önsértés Kérdőív (SIQ-TR) magyar adaptációja","authors":"Reinhardt Melinda, Drubina Boglárka, Horváth Zsolt, Kökönyei Gyöngyi","doi":"10.1556/0406.21.2020.007","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A nem öngyilkossági szándékkal történő önsértő viselkedés (pl. a saját test szándékos megvágása, megütése, megharapása) egyre növekvő mértékű magatartási és egészségügyi probléma a serdülők körében. Felmérésére többféle mérőeszköz született, de kevés olyan létezik, amely a jelenséget annak komplexitásában ragadja meg.Vizsgálatunk célja a különböző önsértő viselkedésformákat több szempontból (pl. attitüdinális komponensek, kapcsolódó érzelmek, a háttérben meghúzódó okok) felmérő Kezelésközpontú Önsértés Kérdőív (Self-Injury Questionnaire-Treatment Related; SIQ-TR) bevezetése a hazai tesztállományba.A mérőeszköz pszichometriai jellemzőit egy speciális populációban, 14 és 20 év közötti (átlagéletkor = 16,99 év; SD = 1,28 év) fiatal fogvatartottak körében mértük be. A 244 fős javítóintézeti minta 92,6%-a (n = 226) fiú volt. Az önsértéssel összefüggésben a negatív életeseményeket (Serdülő Életesemény Kérdőív) és az elkerülés-fókuszú érzelemregulációs mechanizmusokat (Tapasztalati Elkerülés Kérdőív; Serdülő Disszociatív Tapasztalatok Skála) is feltártuk.A javítóintézeti fiatalok 26,2%-a (n = 64) aktuálisan is végez önsértő viselkedést, 34,4%-uk (n = 84) esetében az önsértés az egy hónapnál korábbi élettörténetben jelent meg, a fennmaradó 39,3% (n = 96) saját bevallása szerint sohasem folytatott önsértést. Eredményeink szerint a kar- moláshoz és az ütéshez asszociálódik a legtöbb negatív érzelem, e két mód esetében a legerőteljesebb az arra irányuló figyelem, illetve azt követően a sebekről való öngondoskodás mértéke. Továbbá a karmolás és az ütés az a két önsértési mód, amelynek legjellemzőbb célja a negatív érzelmi állapotok csökkentése. A mintában a jelenleg és a korábban önsértők szignifikánsan több negatív életeseményt éltek át a megelőző fél évben a sohasem önsértőkhöz képest (F(2) = 9,16; p < 0,0001). Az aktuálisan önsértők jellemezhetők továbbá a legmagasabb disszociatív élményszinttel (F(2) = 7,82; p = 0,001) és kognitív inflexibilitással (F(2) = 6,58; p = 0,002). Következtetések: A Kezelésközpontú Önsértés Kérdőív magyar nyelvű változata (SIQ-TR-HU) hatékony eszköze a nem öngyilkossági szándékkal történő önsértés összetett vizsgálatának, ezzel összefüggésben célzott terápiás intervenciók megalapozását támogathatja.","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2020-06-26","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"2","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.1556/0406.21.2020.007","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"Q4","JCRName":"Medicine","Score":null,"Total":0}
引用次数: 2
Abstract
A nem öngyilkossági szándékkal történő önsértő viselkedés (pl. a saját test szándékos megvágása, megütése, megharapása) egyre növekvő mértékű magatartási és egészségügyi probléma a serdülők körében. Felmérésére többféle mérőeszköz született, de kevés olyan létezik, amely a jelenséget annak komplexitásában ragadja meg.Vizsgálatunk célja a különböző önsértő viselkedésformákat több szempontból (pl. attitüdinális komponensek, kapcsolódó érzelmek, a háttérben meghúzódó okok) felmérő Kezelésközpontú Önsértés Kérdőív (Self-Injury Questionnaire-Treatment Related; SIQ-TR) bevezetése a hazai tesztállományba.A mérőeszköz pszichometriai jellemzőit egy speciális populációban, 14 és 20 év közötti (átlagéletkor = 16,99 év; SD = 1,28 év) fiatal fogvatartottak körében mértük be. A 244 fős javítóintézeti minta 92,6%-a (n = 226) fiú volt. Az önsértéssel összefüggésben a negatív életeseményeket (Serdülő Életesemény Kérdőív) és az elkerülés-fókuszú érzelemregulációs mechanizmusokat (Tapasztalati Elkerülés Kérdőív; Serdülő Disszociatív Tapasztalatok Skála) is feltártuk.A javítóintézeti fiatalok 26,2%-a (n = 64) aktuálisan is végez önsértő viselkedést, 34,4%-uk (n = 84) esetében az önsértés az egy hónapnál korábbi élettörténetben jelent meg, a fennmaradó 39,3% (n = 96) saját bevallása szerint sohasem folytatott önsértést. Eredményeink szerint a kar- moláshoz és az ütéshez asszociálódik a legtöbb negatív érzelem, e két mód esetében a legerőteljesebb az arra irányuló figyelem, illetve azt követően a sebekről való öngondoskodás mértéke. Továbbá a karmolás és az ütés az a két önsértési mód, amelynek legjellemzőbb célja a negatív érzelmi állapotok csökkentése. A mintában a jelenleg és a korábban önsértők szignifikánsan több negatív életeseményt éltek át a megelőző fél évben a sohasem önsértőkhöz képest (F(2) = 9,16; p < 0,0001). Az aktuálisan önsértők jellemezhetők továbbá a legmagasabb disszociatív élményszinttel (F(2) = 7,82; p = 0,001) és kognitív inflexibilitással (F(2) = 6,58; p = 0,002). Következtetések: A Kezelésközpontú Önsértés Kérdőív magyar nyelvű változata (SIQ-TR-HU) hatékony eszköze a nem öngyilkossági szándékkal történő önsértés összetett vizsgálatának, ezzel összefüggésben célzott terápiás intervenciók megalapozását támogathatja.
期刊介绍:
The journal publishes the latest results in Hungary, and occasionally studies by foreign authors. The studies cover the following fields of research: general and evolutionary, medical, pedagogical, social psychology, psychology of art, criminal psychology, etc.Papers in Hungarian with English summaries.