A törpe mandula (Prunus tenella) tömeges előfordulása szántásból felhagyott kunhalmon

Q3 Agricultural and Biological Sciences

Kitaibelia Pub Date : 2023-02-07 DOI:10.17542/kit.28.024

Balázs Deák, Tibor Orcsik, Ádám Bede, Orsolya Valkó

{"title":"A törpe mandula (Prunus tenella) tömeges előfordulása szántásból felhagyott kunhalmon","authors":"Balázs Deák, Tibor Orcsik, Ádám Bede, Orsolya Valkó","doi":"10.17542/kit.28.024","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A kunhalmok ex lege védett természeti területekként jelentős biodiverzitás őrzői, mivel még az intenzíven használt mezőgazdasági tájakban is számos löszgyepi növényfaj előfordulása kötődik ezekhez a kis élőhelyszigetekhez. Természeti és kulturális jelentőségük ellenére az elmúlt évszázadokban számos halmot beszántottak. A közelmúltban azonban a halmok bekerültek az agrártámogatások rendszerébe, így az Alföld számos régiójában elindult a kurgánok szántóföldi művelésének felhagyása. Országos felmérésünkben a szántásból felhagyott halmok növényzetének regenerációját vizsgáljuk, jelen közleményben e felmérő munka során tapasztalt egyik érdekes botanikai jelenségről számolunk be. A tiszainokai Fekete-halmon – melyet egészen 2014-ig intenzív szántóként használtak – a törpe mandula (Prunus tenella Batsch; syn.: Amygdalus nana L.) közel 15.000 hajtásból álló állományát találtuk hat évvel a szántóföldi művelés felhagyása után. Az állomány valószínűleg a halom tetején a háromszögelési pont védelmében tudott fennmaradni, ahonnan a felhagyást követően hatékonyan ki tudott terjedni. Ez a megfigyelés egy érdekes adattal gazdagítja a Tiszántúl flórájának ismeretét, valamint rámutat arra is, hogy a szántóföldi művelésből felhagyott halmok természetvédelmi szempontból értékes fajoknak is élőhelyet nyújthatnak, valamint hogy a természetes úton történő, spontán visszagyepesedés is hatékony természetvédelmi módszer lehet egyes halmok esetében.","PeriodicalId":34861,"journal":{"name":"Kitaibelia","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-02-07","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Kitaibelia","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.17542/kit.28.024","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"Q3","JCRName":"Agricultural and Biological Sciences","Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Abstract

A kunhalmok ex lege védett természeti területekként jelentős biodiverzitás őrzői, mivel még az intenzíven használt mezőgazdasági tájakban is számos löszgyepi növényfaj előfordulása kötődik ezekhez a kis élőhelyszigetekhez. Természeti és kulturális jelentőségük ellenére az elmúlt évszázadokban számos halmot beszántottak. A közelmúltban azonban a halmok bekerültek az agrártámogatások rendszerébe, így az Alföld számos régiójában elindult a kurgánok szántóföldi művelésének felhagyása. Országos felmérésünkben a szántásból felhagyott halmok növényzetének regenerációját vizsgáljuk, jelen közleményben e felmérő munka során tapasztalt egyik érdekes botanikai jelenségről számolunk be. A tiszainokai Fekete-halmon – melyet egészen 2014-ig intenzív szántóként használtak – a törpe mandula (Prunus tenella Batsch; syn.: Amygdalus nana L.) közel 15.000 hajtásból álló állományát találtuk hat évvel a szántóföldi művelés felhagyása után. Az állomány valószínűleg a halom tetején a háromszögelési pont védelmében tudott fennmaradni, ahonnan a felhagyást követően hatékonyan ki tudott terjedni. Ez a megfigyelés egy érdekes adattal gazdagítja a Tiszántúl flórájának ismeretét, valamint rámutat arra is, hogy a szántóföldi művelésből felhagyott halmok természetvédelmi szempontból értékes fajoknak is élőhelyet nyújthatnak, valamint hogy a természetes úton történő, spontán visszagyepesedés is hatékony természetvédelmi módszer lehet egyes halmok esetében.

查看原文本刊更多论文

矮杏仁（Prunus tenella）在废弃的kunhalom上的大量发生

库纳土丘作为法律保护的自然区，是重要生物多样性的守护者，即使在密集使用的农业景观中，许多黄土草植物物种的存在也与这些小栖息地有关。尽管它们在自然和文化上具有重要意义，但近几个世纪以来，许多山丘都被开垦过。然而，最近，丘陵被纳入了农业补贴体系，因此在大平原的许多地区，开始放弃库尔干人的耕地。在我们的全国调查中，我们研究了犁耕后废弃土堆植被的再生，在本文中，我们报告了在这项调查工作中经历的一个有趣的植物学现象。在2014年之前一直被用作集约犁的Tiszainoka黑山上，我们在放弃耕地六年后发现了近15000株矮杏仁（Prunus tenella Batsch；syn.：Amygdalus nana L.）。在三角点的保护下，该种群可能能够在桩的顶部存活下来，废弃后可以从三角点有效扩散。这一观察结果通过有趣的数据丰富了对Tiszántúl植物群的了解，也丰富了这样一个事实，即耕地中废弃的土丘也可以为具有保护价值的物种提供栖息地，通过自然方式自发恢复也可以成为一些土丘的有效保护方法。

本文章由计算机程序翻译，如有差异，请以英文原文为准。

求助全文

约1分钟内获得全文求助全文

来源期刊