Odontomák diagnosztikus és terápiás aspektusai a maxillofaciális sebészetben

Fogorvosi szemle Pub Date : 2020-11-11 DOI:10.33891/fsz.111.3.85-90

Judit Szüts, Z. Németh

{"title":"Odontomák diagnosztikus és terápiás aspektusai a maxillofaciális sebészetben","authors":"Judit Szüts, Z. Németh","doi":"10.33891/fsz.111.3.85-90","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A különböző tanulmányok az odontomákat a leggyakoribb odontogén daganatok közé sorolják. A WHO besorolás szerint az elváltozás a benignus daganatok közé tartozik, azonban más nézetek alapján inkább hamartomának tekinthető. A tanulmány célja a hazai és külföldi szakirodalmat alapul véve az odontomákhoz kapcsolódó információk összefoglalása, fókuszálva az elváltozás diagnosztikus és terápiás módjaira.Az odontomák pontos eredete ismeretlen. Néhány teória szerint bakteriális és virális infekciók, trauma, mutációk és abnormális gének is vezethetnek odontomaképződéshez. Gyakran alakulnak ki odontomák örökletes szindrómák (Gardner-, Hermann-, Gorlin-Goltz- és otodentális szindróma) részeként is.Leggyakrabban az első két évtizedben jelennek meg, nemi eloszlás tekintetében nem mutatnak különbséget. Különféleképpen csoportosíthatjuk az odontomákat, a leggyakoribb a WHO klasszifikáció, amely szerint két típust különböztethetünk meg: a compound odontomát és a complex odontomát. Diagnosztikájuk kiegészítő vizsgálatok nélkül meglehetősen bonyolult lehet, ugyanis tünetszegények, a fogazat rendellenességei, impakció, retenció, duzzanat és/vagy aszimmetria utalhat csak a jelenlétükre. Általában röntgenfelvétel során kerülnek felfedezésre, pontos diagnózisuk csak hisztopatológiai vizsgálat után mondható ki.Az odontomák terápiája sebészi eltávolítás, ami történhet extraorális és intraorális megközelítésből is. A műtét során egyre gyakoribb a modern készülékek (lézer, ultrahangos/piezo-/ sebészet) használata. Szövődményekre a legtöbb esetben nem kell számítani.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2020-11-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"1","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Fogorvosi szemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.33891/fsz.111.3.85-90","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}

引用次数: 1

Abstract

A különböző tanulmányok az odontomákat a leggyakoribb odontogén daganatok közé sorolják. A WHO besorolás szerint az elváltozás a benignus daganatok közé tartozik, azonban más nézetek alapján inkább hamartomának tekinthető. A tanulmány célja a hazai és külföldi szakirodalmat alapul véve az odontomákhoz kapcsolódó információk összefoglalása, fókuszálva az elváltozás diagnosztikus és terápiás módjaira.Az odontomák pontos eredete ismeretlen. Néhány teória szerint bakteriális és virális infekciók, trauma, mutációk és abnormális gének is vezethetnek odontomaképződéshez. Gyakran alakulnak ki odontomák örökletes szindrómák (Gardner-, Hermann-, Gorlin-Goltz- és otodentális szindróma) részeként is.Leggyakrabban az első két évtizedben jelennek meg, nemi eloszlás tekintetében nem mutatnak különbséget. Különféleképpen csoportosíthatjuk az odontomákat, a leggyakoribb a WHO klasszifikáció, amely szerint két típust különböztethetünk meg: a compound odontomát és a complex odontomát. Diagnosztikájuk kiegészítő vizsgálatok nélkül meglehetősen bonyolult lehet, ugyanis tünetszegények, a fogazat rendellenességei, impakció, retenció, duzzanat és/vagy aszimmetria utalhat csak a jelenlétükre. Általában röntgenfelvétel során kerülnek felfedezésre, pontos diagnózisuk csak hisztopatológiai vizsgálat után mondható ki.Az odontomák terápiája sebészi eltávolítás, ami történhet extraorális és intraorális megközelítésből is. A műtét során egyre gyakoribb a modern készülékek (lézer, ultrahangos/piezo-/ sebészet) használata. Szövődményekre a legtöbb esetben nem kell számítani.

查看原文本刊更多论文

颌面外科中牙源性肿瘤的诊断和治疗

各种研究将牙源性肿瘤分为最常见的牙源性肿瘤。根据世界卫生组织的分类，该病变属于良性肿瘤，但根据其他观点，它可以被认为相当过早。本研究的目的是在国内外文献的基础上总结与牙瘤相关的信息，重点介绍病变的诊断和治疗方法。牙瘤的确切起源尚不清楚。一些理论认为，细菌和病毒感染、创伤、突变和异常基因也会导致牙瘤的形成。腺瘤通常是遗传综合征的一部分（Gardner，Hermann，Gorlin-Goltz和耳牙综合征）。齿瘤可以不同地分组，最常见的是世界卫生组织分类，根据该分类可以区分两种类型：复合齿瘤和复杂齿瘤。如果没有额外的检查，诊断可能会非常复杂，因为它们是有症状的，牙齿异常、撞击、滞留、肿胀和/或不对称只能表明它们的存在。它们通常是在X光检查中发现的，只有在组织病理学检查后才能做出确切诊断。牙瘤的治疗方法是手术切除，可以通过口外和口内入路进行。在手术中，现代设备（激光、超声波/压电/手术）的使用越来越普遍。大多数情况下预计不会出现并发症。

本文章由计算机程序翻译，如有差异，请以英文原文为准。

求助全文

约1分钟内获得全文求助全文

来源期刊

Fogorvosi szemle

自引率

0.00%

发文量