Adalékok Janus Pannonius De stella aestivo meridie visa című elégiájának értelmezéséhez

Abstract

Mindmáig nem jutott nyugvópontra a kutatás azon kérdésben, hogy milyen égitest tűnik föl Janus Pannonius De stella aestivo meridie visa című elégiájában. Bollók János az égitestet az 1462 nyarán Kínában megfigyelt üstökössel azonosította. Álláspontját azonban kétkedés fogadta, s az elégiát elemző újabb tanulmányok a Venus bolygóval való azonosítás mellett foglalnak állást. Tanulmányunkban a kutatásban eleddig figyelmen kívül hagyott irodalmi párhuzamok vizsgálatával amellett érvelünk, hogy a leírás üstököst kíván ábrázolni. Megvizsgáljuk Tito Vespasiano Strozzi Borsias című eposzának hasonló tárgyú leírását, s kimutatjuk, hogy a kedvező hatású üstökösökről vallott asztrológiai fölfogása azonos volt Januséval. Ezt erősítik meg a Matteo Maria Boiardo eclogáiban föllelhető, Janustól származó kölcsönzések is. Úgyszintén figyelmen kívül hagyta a kutatás T. Calpurnius Siculus 1. eclogájának jótékony hatású üstökösét. A szövegszerű megfelelések vizsgálatával megkíséreljük igazolni, hogy ez az ecloga Janus elégiájának egyik fontos előképe volt, s hatása nemcsak az üstökös leírásában, hanem az elégia aranykori motívumokat megidéző fohászkodásában is kimutatható.So far there is no unanimity among researchers concerning the identification of the celestial body appearing in Janus Pannonius’ elegy De stella aestivo meridie visa. János Bollók identified it with the comet observed in China in the summer of 1462. However, his view was not generally accepted, and recent studies on the elegy have argued for an identification with the planet Venus. Based on the analysis of literary parallels so far left out of consideration, in our paper we claim that the description aimed to depict a comet. We examine the similar description found in Tito Vespasiano Strozzi’s epic poem Borsias and show that his astrological views on comets with a beneficial influence were the same as that of Janus. This is further supported by the expressions taken over from Janus in the eclogues of Matteo Maria Boiardo. Researchers have also neglected the beneficial comet in Eclogue I of T. Calpurnius Siculus. Based on the examination of textual parallels we aim to prove that this eclogue was an important model for the elegy of Janus – its influence can not only be detected in the description of the comet but also in the invocation in the elegy alluding to motives of the Golden Age.