Márta Fuchs, Tamás Szegi, Á. Csorba, Erika Michéli
{"title":"A szervesanyagra vonatkozó osztályozási információk a hazai genetikus talajosztályozási rendszer útmutatóiban","authors":"Márta Fuchs, Tamás Szegi, Á. Csorba, Erika Michéli","doi":"10.1556/0088.2019.00026","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A szerves szén igen jelentős összetevője a talajoknak. Meghatározza a talajok számos fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságát és sokrétű környezeti funkcióit, többek között termékenységét, vízszűrő-, és szolgáltató képességét, pufferkapacitását, vagy a biológiai sokféleség megőrzésében játszott szerepét. Mivel a talajok a legjelentősebb szárazföldi széntározók, igen fontos szerepük van a szén globális körforgalmában, így a klímaváltozásban is (LAL, 2004a, 2004b; VÁRALLYAY, 2008). Mindezek alapján napjainkban nagy igény mutatkozik talajok szerves anyagára és annak változására vonatkozó adatokra. A modern osztályozási rendszerekben a szerves szén mennyiségi és mélységi megjelenése diagnosztikus kategóriáknak, és magasabb rendszertani egységeknek is gyakran alapja (MICHÉLI et al., 2014). Diagnosztikus szemléletű hazai talajosztályozási rendszerünk kidolgozásakor (MICHÉLI et al., 2015) különös figyelmet szenteltünk a szervesanyag-tartalomnak, mint osztályozási feltételnek. A szervesanyaggal kapcsolatos diagnosztikus egységek meghatározásának első lépéseként részletesen áttekintettük a hazai genetikus osztályozáshoz kapcsolódó alapirodalmakban (SZABOLCS, 1966; JASSÓ et al., 1989) megjelenő, az egyes talajtípusok szervesanyag tartalmára, ill. morfológiai tulajdonságaira (pl. humuszos réteg vastagsága, szín, szintek közötti átmenet) vonatkozó információkat. Az osztályozási rendszer genetikus szemléletéből adódóan ezen információk jelentős része szubjektív és erősen leíró jellegű, a számszerű határértékekkel jellemzett, főképp alacsonyabb szintű (ún. változati) tulajdonságok pedig főtípusonként, típusonként, és az egyes források (STEFANOVITS, 1999; SZABOLCS, 1966; JASSÓ et al., 1989) között is jelentősen eltérnek. Jelen cikk keretében áttekintjük és értékeljük a hazai genetikus rendszer szervesanyaggal kapcsolatos osztályozási információit, megalapozva a diagnosztikus szemléletű hazai talajosztályozási rendszerünk szervesanyagtartalommal kapcsolatos osztályozási kritériumainak kidolgozását.","PeriodicalId":34893,"journal":{"name":"Agrokemia es Talajtan","volume":"273 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2019-05-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"2","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Agrokemia es Talajtan","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.1556/0088.2019.00026","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"Q4","JCRName":"Agricultural and Biological Sciences","Score":null,"Total":0}
引用次数: 2
Abstract
A szerves szén igen jelentős összetevője a talajoknak. Meghatározza a talajok számos fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságát és sokrétű környezeti funkcióit, többek között termékenységét, vízszűrő-, és szolgáltató képességét, pufferkapacitását, vagy a biológiai sokféleség megőrzésében játszott szerepét. Mivel a talajok a legjelentősebb szárazföldi széntározók, igen fontos szerepük van a szén globális körforgalmában, így a klímaváltozásban is (LAL, 2004a, 2004b; VÁRALLYAY, 2008). Mindezek alapján napjainkban nagy igény mutatkozik talajok szerves anyagára és annak változására vonatkozó adatokra. A modern osztályozási rendszerekben a szerves szén mennyiségi és mélységi megjelenése diagnosztikus kategóriáknak, és magasabb rendszertani egységeknek is gyakran alapja (MICHÉLI et al., 2014). Diagnosztikus szemléletű hazai talajosztályozási rendszerünk kidolgozásakor (MICHÉLI et al., 2015) különös figyelmet szenteltünk a szervesanyag-tartalomnak, mint osztályozási feltételnek. A szervesanyaggal kapcsolatos diagnosztikus egységek meghatározásának első lépéseként részletesen áttekintettük a hazai genetikus osztályozáshoz kapcsolódó alapirodalmakban (SZABOLCS, 1966; JASSÓ et al., 1989) megjelenő, az egyes talajtípusok szervesanyag tartalmára, ill. morfológiai tulajdonságaira (pl. humuszos réteg vastagsága, szín, szintek közötti átmenet) vonatkozó információkat. Az osztályozási rendszer genetikus szemléletéből adódóan ezen információk jelentős része szubjektív és erősen leíró jellegű, a számszerű határértékekkel jellemzett, főképp alacsonyabb szintű (ún. változati) tulajdonságok pedig főtípusonként, típusonként, és az egyes források (STEFANOVITS, 1999; SZABOLCS, 1966; JASSÓ et al., 1989) között is jelentősen eltérnek. Jelen cikk keretében áttekintjük és értékeljük a hazai genetikus rendszer szervesanyaggal kapcsolatos osztályozási információit, megalapozva a diagnosztikus szemléletű hazai talajosztályozási rendszerünk szervesanyagtartalommal kapcsolatos osztályozási kritériumainak kidolgozását.
有机碳是土壤中非常重要的成分。它决定了土壤的许多物理、化学和生物特性以及不同的环境功能,包括肥力、滤水和供水能力、缓冲能力或它们在保护生物多样性方面的作用。由于土壤是最重要的陆地碳库,它们在包括气候变化在内的全球碳循环中发挥着非常重要的作用(LAL,2004a,2004b;VÁRALLAY,2008)。基于此,对土壤有机质及其演化数据的需求很大。在现代分类系统中,有机碳的数量和深度外观通常是诊断类别和更高分类单元的基础(MICHÉLI等人,2014)。在开发我们的匈牙利土壤诊断分类系统(MICHÉLI et al.,2015)时,我们特别关注有机质含量作为分类标准。作为确定与有机质相关的诊断单位的第一步,我们详细回顾了匈牙利基因分类相关基础文献中发表的每种土壤类型的有机质含量(SZABOLCS,1966;JASSó等人,1989)。有关其形态特性的信息(例如腐殖质层的厚度、颜色、层次之间的过渡)。由于分类系统的遗传方法,这些信息的很大一部分是主观的和高度描述性的,而数值极限的特征主要是按主要类型和类型较低的(所谓的变体),以及不同的来源(STEFANOVITS,1999;Szabolcs,1966;JASSó等人,1989)。在本文的框架内,我们回顾和评估了匈牙利与有机质相关的遗传系统的分类信息,为制定与有机质含量相关的匈牙利土壤诊断分类系统的分类标准提供了基础。
期刊介绍:
The journal publishes original papers with English summaries, reports on conferences, book reviews, contributed by Hungarian and foreign authors in the field of soil science, agricultural chemistry, soil microbiology and soil biochemistry.Papers and reviews only in Hungarian.