Dávid Máté Hargitai, Nóra Obermayer, Viktória Nagy
{"title":"Innovatív technológiák és a tudásmenedzsment kapcsolata a tulajdonlás kontextusában","authors":"Dávid Máté Hargitai, Nóra Obermayer, Viktória Nagy","doi":"10.17649/tet.38.2.3521","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Az ipari forradalmak mindegyike megkövetelt bizonyos készségeket és kompetenciákat az emberektől, amelyeket fejleszteniük kellett ahhoz, hogy relevánsak maradjanak a munkakörnyezetben. Az első forradalom a gépesítést hozta, a második ipari forradalom már a kognitív készségeket érintette. Az Ipar 4.0 már a digitális készségekről szól. A szükséges készségek az elmúlt néhány évszázad során a fizikaiból digitálissá fejlődtek. Figyelembe véve az emberek növekvő információfüggőségét, a digitális készségeket létfontosságú erőforrásnak kell tekinteni a mai társadalomban.\nA 2022-ben készült felmérés online kérdőív segítségével történt. A lekérdezés sokaságát a Magyarországon működő vállalatok vezetői alkották. A lekérdezés 5 207 értékelhető választ adott. A tanulmány a tudásmenedzsment és a feltörekvő technológiák összefüggését kívánja bemutatni. A cikk arra keresi a választ, hogy ebben a viszonyrendszerben milyen különbségek tárhatók fel vállalat tulajdonlás szempontjából.\nAz eredmények azt mutatják, hogy a tudásmenedzsment projektek befolyásoló tényezőként jelennek meg a technológiai intenzitás mellett, és szignifikáns módon befolyásolják az innovatív technológiák használatát, melynek mértéke összefüggésben áll a pénzügyi eredményekkel. A technológiahasználat és humán tényező összefüggésében látszik, hogy több akadályozó tényező befolyásolja a hatékonyságot, melynek elsődleges eleme a munkaerő digitális kompetenciáinak hiánya. A külföldi tulajdonlás mindezt pozitívan befolyásolja.","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"20 12","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2024-06-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Tér és Társadalom","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.17649/tet.38.2.3521","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
Az ipari forradalmak mindegyike megkövetelt bizonyos készségeket és kompetenciákat az emberektől, amelyeket fejleszteniük kellett ahhoz, hogy relevánsak maradjanak a munkakörnyezetben. Az első forradalom a gépesítést hozta, a második ipari forradalom már a kognitív készségeket érintette. Az Ipar 4.0 már a digitális készségekről szól. A szükséges készségek az elmúlt néhány évszázad során a fizikaiból digitálissá fejlődtek. Figyelembe véve az emberek növekvő információfüggőségét, a digitális készségeket létfontosságú erőforrásnak kell tekinteni a mai társadalomban.
A 2022-ben készült felmérés online kérdőív segítségével történt. A lekérdezés sokaságát a Magyarországon működő vállalatok vezetői alkották. A lekérdezés 5 207 értékelhető választ adott. A tanulmány a tudásmenedzsment és a feltörekvő technológiák összefüggését kívánja bemutatni. A cikk arra keresi a választ, hogy ebben a viszonyrendszerben milyen különbségek tárhatók fel vállalat tulajdonlás szempontjából.
Az eredmények azt mutatják, hogy a tudásmenedzsment projektek befolyásoló tényezőként jelennek meg a technológiai intenzitás mellett, és szignifikáns módon befolyásolják az innovatív technológiák használatát, melynek mértéke összefüggésben áll a pénzügyi eredményekkel. A technológiahasználat és humán tényező összefüggésében látszik, hogy több akadályozó tényező befolyásolja a hatékonyságot, melynek elsődleges eleme a munkaerő digitális kompetenciáinak hiánya. A külföldi tulajdonlás mindezt pozitívan befolyásolja.