„Emlékezet és diszkurzivitás transzformációi Marga Minco műveiben

Abstract

Marga Minco (1920–2024), holokauszttúlélő holland írónő „A lakcím” (1957/2003) című rövidtörténetén, a Keserű fű (1957/1979) című kisregényén és a Kijk ’ns in de la [Kukkants csak be az asztalfiókba] (1963) című meséjén mutatom be, hogyan, milyen transzformációk aktiválásával forgatja az írónő személyes életének elemeit előbb önéletrajzi ihletettségű irodalommá, majd milyen további transzformációkra van szükség ahhoz, hogy ugyanezekből az elemekből humorral teli, abszurd mesét konstruáljon. Ehhez többek között Ernst van Alphen „Symptoms of Discursivity: Experience, Memory and Trauma” című, 1999-ben megjelent cikkét használom fel, melyben azt állítja, hogy a tapasztalat, az emlékezet és a trauma diszkurzív alapú. A diszkurzivitás négy szimptómáját, a holokauszt négy reprezentációs problémáját különbözteti meg: a szubjektum- és objektumpozíció összemosódását, a szubjektumpozíció teljes tagadását, a narratív keretek hiányos mivoltát és a narratív keretek teljes tagadását. Ezeket mutatom ki „A lakcím” című rövidtörténetben, majd ehhez kapcsolódva vizsgálom a szubjektumpozíciót és a narratív keretet a Keserű fű című kisregényben. Végül azt a helyreállítási folyamatot vizsgálom, amelynek eredményeképpen a mesében a diszkurzívitás szimptómái felszámolódnak.