{"title":"„Emlékezet és diszkurzivitás transzformációi Marga Minco műveiben","authors":"Judit Gera","doi":"10.14232/tntef.2024.1.92-110","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Marga Minco (1920–2024), holokauszttúlélő holland írónő „A lakcím” (1957/2003) című rövidtörténetén, a Keserű fű (1957/1979) című kisregényén és a Kijk ’ns in de la [Kukkants csak be az asztalfiókba] (1963) című meséjén mutatom be, hogyan, milyen transzformációk aktiválásával forgatja az írónő személyes életének elemeit előbb önéletrajzi ihletettségű irodalommá, majd milyen további transzformációkra van szükség ahhoz, hogy ugyanezekből az elemekből humorral teli, abszurd mesét konstruáljon. Ehhez többek között Ernst van Alphen „Symptoms of Discursivity: Experience, Memory and Trauma” című, 1999-ben megjelent cikkét használom fel, melyben azt állítja, hogy a tapasztalat, az emlékezet és a trauma diszkurzív alapú. A diszkurzivitás négy szimptómáját, a holokauszt négy reprezentációs problémáját különbözteti meg: a szubjektum- és objektumpozíció összemosódását, a szubjektumpozíció teljes tagadását, a narratív keretek hiányos mivoltát és a narratív keretek teljes tagadását. Ezeket mutatom ki „A lakcím” című rövidtörténetben, majd ehhez kapcsolódva vizsgálom a szubjektumpozíciót és a narratív keretet a Keserű fű című kisregényben. Végül azt a helyreállítási folyamatot vizsgálom, amelynek eredményeképpen a mesében a diszkurzívitás szimptómái felszámolódnak.","PeriodicalId":484565,"journal":{"name":"Társadalmi nemek tudománya interdiszciplináris efolyóirat","volume":" November","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2024-05-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Társadalmi nemek tudománya interdiszciplináris efolyóirat","FirstCategoryId":"0","ListUrlMain":"https://doi.org/10.14232/tntef.2024.1.92-110","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
Marga Minco (1920–2024), holokauszttúlélő holland írónő „A lakcím” (1957/2003) című rövidtörténetén, a Keserű fű (1957/1979) című kisregényén és a Kijk ’ns in de la [Kukkants csak be az asztalfiókba] (1963) című meséjén mutatom be, hogyan, milyen transzformációk aktiválásával forgatja az írónő személyes életének elemeit előbb önéletrajzi ihletettségű irodalommá, majd milyen további transzformációkra van szükség ahhoz, hogy ugyanezekből az elemekből humorral teli, abszurd mesét konstruáljon. Ehhez többek között Ernst van Alphen „Symptoms of Discursivity: Experience, Memory and Trauma” című, 1999-ben megjelent cikkét használom fel, melyben azt állítja, hogy a tapasztalat, az emlékezet és a trauma diszkurzív alapú. A diszkurzivitás négy szimptómáját, a holokauszt négy reprezentációs problémáját különbözteti meg: a szubjektum- és objektumpozíció összemosódását, a szubjektumpozíció teljes tagadását, a narratív keretek hiányos mivoltát és a narratív keretek teljes tagadását. Ezeket mutatom ki „A lakcím” című rövidtörténetben, majd ehhez kapcsolódva vizsgálom a szubjektumpozíciót és a narratív keretet a Keserű fű című kisregényben. Végül azt a helyreállítási folyamatot vizsgálom, amelynek eredményeképpen a mesében a diszkurzívitás szimptómái felszámolódnak.
我将通过大屠杀幸存者、荷兰作家玛尔加-明科(Marga Minco,1920-2024 年)的短篇小说《地址》(1957/2003 年)、短篇小说《苦草》(1957/1979 年)和长篇小说《Kijk 'ns in de la》(1963 年),说明作者是如何通过激活转换,将其个人生活元素首先转化为自传体文学的、作者如何通过激活转换,将其个人生活元素首先转化为自传体文学,然后又需要怎样的进一步转换,才能从相同的元素中构建出一个幽默、荒诞的故事。为此,我特别借鉴了恩斯特-范-阿尔芬(Ernst van Alphen)1999 年发表的文章《话语性的症状:经验、记忆和创伤》,他在这篇文章中指出,经验、记忆和创伤在本质上都是话语性的。他区分了四种辨证性症状,即大屠杀的四种表征问题:主体和客体位置的混淆、主体位置的完全否定、叙事框架的不完整性以及叙事框架的完全否定。我将在短篇小说《地址》中展示这些内容,并结合这一点考察短篇小说《苦草》中的主体地位和叙事框架。最后,我将研究故事中消除话语症状的重构过程。