A fiatal rendőrök alkoholfogyasztása és az alkoholhasználat motivációja

Szociológiai szemle Pub Date : 2024-04-15 DOI:10.51624/szocszemle.2024.1.2

Ákos Erdős

{"title":"A fiatal rendőrök alkoholfogyasztása és az alkoholhasználat motivációja","authors":"Ákos Erdős","doi":"10.51624/szocszemle.2024.1.2","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Az alkoholfogyasztás különösen nagy kockázatot jelenthet egyes korcsoportokban és szakmai kultúrákban, így például a fiatal felnőttek és a rendőrök körében. Jelen tanulmány célja a magyar rendőrhallgatók alkoholfogyasztásának mintázatai és az alkoholfogyasztás motivációinak vizsgálata volt, amelyhez kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán a rendőrhallgatók körében. A kényelmi mintavételi eljárással kialakított minta összesen 270 fő tartalmazott. A problémás szerhasználat vizsgálatára az Alkoholhasználat Zavarainak Szűrőtesztjét (AUDIT) használtuk. Az alkoholfogyasztás motivációját Az alkoholfogyasztás motivációi módosított kérdőív rövidített változatával (DMQ-R-SF) mértük. Az aktuális alkoholfogyasztás prevalenciaértéke 85,2 százalék volt a teljes mintában. A felmérést megelőző évben a hallgatók 77,0 százaléka volt érintett a nagyivással és 18,5 százalékuk minősült problémás alkoholfogyasztónak (AUDIT 8+). Az aktuális alkoholfogyasztás (p = 0,496), illetve a problémás alkoholhasználat (p = 0,173) prevalenciájában nem volt szignifikáns eltérés a nők és férfiak között. A rendőrhallgatók alkoholfogyasztását leginkább a szociális motivációk (M = 6,36; SD = 1,63) befolyásolják. A társas motiváció 50 százalékkal (OR = 1,51; p = 0,001) növelte az elmúlt havi alkoholfogyasztás kockázatát a rendőrhallgatók körében. A problémás alkoholfogyasztás esetében a társas motívum (OR = 1,52; p = 0,002) és a fokozásos motiváció (OR = 1,53; p = 0,006) volt kockázatnövelő prediktor.","PeriodicalId":127775,"journal":{"name":"Szociológiai szemle","volume":"52 s35","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2024-04-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Szociológiai szemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2024.1.2","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Abstract

Az alkoholfogyasztás különösen nagy kockázatot jelenthet egyes korcsoportokban és szakmai kultúrákban, így például a fiatal felnőttek és a rendőrök körében. Jelen tanulmány célja a magyar rendőrhallgatók alkoholfogyasztásának mintázatai és az alkoholfogyasztás motivációinak vizsgálata volt, amelyhez kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán a rendőrhallgatók körében. A kényelmi mintavételi eljárással kialakított minta összesen 270 fő tartalmazott. A problémás szerhasználat vizsgálatára az Alkoholhasználat Zavarainak Szűrőtesztjét (AUDIT) használtuk. Az alkoholfogyasztás motivációját Az alkoholfogyasztás motivációi módosított kérdőív rövidített változatával (DMQ-R-SF) mértük. Az aktuális alkoholfogyasztás prevalenciaértéke 85,2 százalék volt a teljes mintában. A felmérést megelőző évben a hallgatók 77,0 százaléka volt érintett a nagyivással és 18,5 százalékuk minősült problémás alkoholfogyasztónak (AUDIT 8+). Az aktuális alkoholfogyasztás (p = 0,496), illetve a problémás alkoholhasználat (p = 0,173) prevalenciájában nem volt szignifikáns eltérés a nők és férfiak között. A rendőrhallgatók alkoholfogyasztását leginkább a szociális motivációk (M = 6,36; SD = 1,63) befolyásolják. A társas motiváció 50 százalékkal (OR = 1,51; p = 0,001) növelte az elmúlt havi alkoholfogyasztás kockázatát a rendőrhallgatók körében. A problémás alkoholfogyasztás esetében a társas motívum (OR = 1,52; p = 0,002) és a fokozásos motiváció (OR = 1,53; p = 0,006) volt kockázatnövelő prediktor.

查看原文本刊更多论文

青年警官的饮酒量和饮酒动机

在某些年龄组和职业文化中，饮酒的风险特别高，如年轻人和警察。本研究旨在通过对国立公共服务大学（National University of Public Service）警察科学学院的警察学生进行横截面定量研究，调查匈牙利警察学生的饮酒模式和饮酒动机。研究采用便利抽样法，共选取了 270 名样本。酒精使用障碍筛查测试 (AUDIT) 用于评估问题药物使用情况。饮酒动机采用简略版饮酒动机问卷-修订版（DMQ-R-SF）进行测量。在所有样本中，当前饮酒率为 85.2%。在调查前一年，77.0%的学生曾暴饮暴食，18.5%的学生被归类为问题饮酒者（AUDIT 8+）。在当前饮酒率（p = 0.496）或问题饮酒率（p = 0.173）方面，男女之间没有显著差异。社交动机（M = 6.36; SD = 1.63）是影响警察学生饮酒的最重要因素。社交动机使警察学生在过去一个月中饮酒的风险增加了 50%（OR = 1.51；p = 0.001）。对于问题饮酒，同伴动机（OR = 1.52; p = 0.002）和升级动机（OR = 1.53; p = 0.006）是增加风险的预测因素。

本文章由计算机程序翻译，如有差异，请以英文原文为准。

求助全文

约1分钟内获得全文求助全文

来源期刊

Szociológiai szemle

自引率

0.00%

发文量