{"title":"Mobil szociológia?","authors":"Flóra Zsinka","doi":"10.51624/szocszemle.2024.1.4","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A tanulmány célja az új mobilitási paradigma néven ismert interdiszciplináris irányzat bemutatása és kritikai kiértékelése, különös tekintettel arra a programra, amelyet John Urry fogalmazott meg a szociológia megújítása céljából. Urry írásaiban amellett érvel, hogy a 21. században jelentkező olyan tendenciák, mint a technológiai újítások révén egyre fokozódó mobilitás, a növekvő hálózatosodás, hibridizáció és komplexifikáció, indokolttá teszik a korábbi területiség-központú megközelítés felülvizsgálatát, és olyan konceptuális keretek és módszertani eljárások kialakítását, amelyek alkalmasak lehetnek a társadalmi élet átalakuló formáinak tanulmányozására. Jelen írás e program összefoglalását követően először elméleti, majd módszertani szempontból értékeli az Urry és szerzőtársai által javasolt újításokat, azután az irányzat folyóiratában, a Mobilitiesban 2006 és 2023 között megjelent tanulmányok áttekintésével vizsgálja a mobilitási fordulat hatását. A tanulmány mindezek alapján amellett érvel, hogy az új mobilitási paradigma képviselői által kínált elméleti és módszertani megfontolások hiányosságaik ellenére sok tekintetben gazdagíthatják a szociológiai kutatások eszköztárát, és elősegíthetik bizonyos társadalmi jelenségek árnyaltabb értelmezését, de egységes paradigmáról nem beszélhetünk. Az Urry által kidolgozott elméleti szintézis nagymértékben épít más szerzők műveire, és úgy tűnik, hogy a megközelítés újdonsága sok esetben inkább az általa hivatkozott elméletek sajátja. A vizsgált folyóiratcikkek alapján arra lehet következtetni, hogy Urry elméleti-módszertani programja a kritikai mobilitáskutatás területén sem vált egységesen elfogadott értelemzési keretté.","PeriodicalId":127775,"journal":{"name":"Szociológiai szemle","volume":"23 7","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2024-04-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Szociológiai szemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2024.1.4","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A tanulmány célja az új mobilitási paradigma néven ismert interdiszciplináris irányzat bemutatása és kritikai kiértékelése, különös tekintettel arra a programra, amelyet John Urry fogalmazott meg a szociológia megújítása céljából. Urry írásaiban amellett érvel, hogy a 21. században jelentkező olyan tendenciák, mint a technológiai újítások révén egyre fokozódó mobilitás, a növekvő hálózatosodás, hibridizáció és komplexifikáció, indokolttá teszik a korábbi területiség-központú megközelítés felülvizsgálatát, és olyan konceptuális keretek és módszertani eljárások kialakítását, amelyek alkalmasak lehetnek a társadalmi élet átalakuló formáinak tanulmányozására. Jelen írás e program összefoglalását követően először elméleti, majd módszertani szempontból értékeli az Urry és szerzőtársai által javasolt újításokat, azután az irányzat folyóiratában, a Mobilitiesban 2006 és 2023 között megjelent tanulmányok áttekintésével vizsgálja a mobilitási fordulat hatását. A tanulmány mindezek alapján amellett érvel, hogy az új mobilitási paradigma képviselői által kínált elméleti és módszertani megfontolások hiányosságaik ellenére sok tekintetben gazdagíthatják a szociológiai kutatások eszköztárát, és elősegíthetik bizonyos társadalmi jelenségek árnyaltabb értelmezését, de egységes paradigmáról nem beszélhetünk. Az Urry által kidolgozott elméleti szintézis nagymértékben épít más szerzők műveire, és úgy tűnik, hogy a megközelítés újdonsága sok esetben inkább az általa hivatkozott elméletek sajátja. A vizsgált folyóiratcikkek alapján arra lehet következtetni, hogy Urry elméleti-módszertani programja a kritikai mobilitáskutatás területén sem vált egységesen elfogadott értelemzési keretté.