{"title":"A figyelmetlen „fiatal franciától” a mai ADHD-ig – a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar története","authors":"Zsófia Szigethi","doi":"10.52092/gyosze.2024.1.1","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"\n \n \n \nBár az ADHD (attention deficit hyperactivity disorder – figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) az utóbbi évtizedekben vált széles körben ismertté, jó, ha tudjuk, hogy ez az idegrendszeri fejlődési zavar nem csak a 20. században jelent meg. Jelen tanulmányban áttekintem az ADHD történetét, a változó elnevezéseket és definíciókat. \nA történeti érdekességen túl célom rávilágítani, hogy a szindróma nem újkeletű, csak a változó világ állítja új és új kihívások elé az érintett személyeket. Bár az ADHD-s emberek hasonló viselkedést tanúsítottak az elmúlt évszázadok során, az azonosításukra használt diagnosztikai címkék nagyrészt a kulturális, orvosi és tudományos változások és felfedezések következtében sokat módosultak (Mayes & Rafalovich, 2007), és változnak a mai napig is. Ami állandó, hogy az első leírástól napjainkig biológiai eredetűnek gondolták ezt az állapotot. \nA kezdeti, elszórtan megjelenő esettanulmányok után a 20. század elején írták le a tünetegyüttest, akkor még „morális kontroll zavarként”. Ez a fogalom a „minimális agyi károsodáson/diszfunkción” keresztül, a DSM-2 pszichodinamikusan orientált hiperkinetikus reakció fogalmán át jutott el a biológiai pszichiátriához közelítő ADD, majd napjaink ADHD meghatározásáig. \nKulcsszavak: ADHD, történet, DSM, BNO \n \n \n \n","PeriodicalId":507712,"journal":{"name":"Gyógypedagógiai Szemle","volume":" 3","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2024-03-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Gyógypedagógiai Szemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.52092/gyosze.2024.1.1","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
Bár az ADHD (attention deficit hyperactivity disorder – figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) az utóbbi évtizedekben vált széles körben ismertté, jó, ha tudjuk, hogy ez az idegrendszeri fejlődési zavar nem csak a 20. században jelent meg. Jelen tanulmányban áttekintem az ADHD történetét, a változó elnevezéseket és definíciókat.
A történeti érdekességen túl célom rávilágítani, hogy a szindróma nem újkeletű, csak a változó világ állítja új és új kihívások elé az érintett személyeket. Bár az ADHD-s emberek hasonló viselkedést tanúsítottak az elmúlt évszázadok során, az azonosításukra használt diagnosztikai címkék nagyrészt a kulturális, orvosi és tudományos változások és felfedezések következtében sokat módosultak (Mayes & Rafalovich, 2007), és változnak a mai napig is. Ami állandó, hogy az első leírástól napjainkig biológiai eredetűnek gondolták ezt az állapotot.
A kezdeti, elszórtan megjelenő esettanulmányok után a 20. század elején írták le a tünetegyüttest, akkor még „morális kontroll zavarként”. Ez a fogalom a „minimális agyi károsodáson/diszfunkción” keresztül, a DSM-2 pszichodinamikusan orientált hiperkinetikus reakció fogalmán át jutott el a biológiai pszichiátriához közelítő ADD, majd napjaink ADHD meghatározásáig.
Kulcsszavak: ADHD, történet, DSM, BNO