Látássérült nők iskolai életútja

Gyógypedagógiai Szemle Pub Date : 2024-03-15 DOI:10.52092/gyosze.2024.1.2

Nikolett Rékasi, Gabriella Papp, Anikó Sándor

{"title":"Látássérült nők iskolai életútja","authors":"Nikolett Rékasi, Gabriella Papp, Anikó Sándor","doi":"10.52092/gyosze.2024.1.2","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"\n \n \nHáttér és célok: Fontos feltárni azt az időszakot, ami bemutatja a látássérült tanulók oktatását az elmúlt évtizedekben. Azzal is foglalkozni kell, hogy a nőket érő kettős elnyomás miként jelentkezik már gyermekkorban az oktatás keretei között. Öt, 32-45 év közötti látássérült nő iskolai életútját mutatjuk be és elemezzük. A narratív életútinterjúikból azokat a részeket emeljük ki, amik a közoktatáshoz kötődnek. Célunk hogy bemutassuk a látássérült tanulók speciális és integrált oktatását az 1980-as, 1990-es években, , valamint, hogy képet adjunk az ezek befolyásoló, a közoktatási törvényben zajló változásokról. \nMódszer: Kutatásunkban a narratív interjú és a Grounded Theory módszereket vegyítettük. A két módszer kombinálása ritka, de látunk rá példákat (Charmaz, 1999). Az elemzéshez a MAXQDA 2022 szoftvert használtuk. Két kérdésre kerestük a választ: 1. Milyen nehézségek azonosíthatók a látássérült nők élettörténeteiben iskolai életútjuk során? 2. Milyen erőforrások álltak rendelkezésükre ahhoz, hogy az iskolai életút során tapasztalt nehézségekkel megküzdjenek? \nEredmények: Vizsgálatunkból kiderül, hogy a család támogató vagy hátráltató tényező lehet. Erőforrásként említhető a megfelelő gyógypedagógiai segítség és az erős baráti kapcsolatok megléte. Ugyanakkor a tanárok elutasító magatartása, a gyógypedagógiai támogatás hiánya, a beilleszkedési nehézségek, a kirekesztés nehézséget jelentettek az oktatásban. \nKövetkeztetések: Kutatásunk eredményei alátámasztják a jelen korban folyó integrációs folyamatokat. Az azonosított erőforrások és nehézségek egymástól elválaszthatatlanok. \nKulcsszavak: látássérült nők, iskolai életút, integrált oktatás, látássérülés \n \n \n","PeriodicalId":507712,"journal":{"name":"Gyógypedagógiai Szemle","volume":" 16","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2024-03-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Gyógypedagógiai Szemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.52092/gyosze.2024.1.2","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Abstract

Háttér és célok: Fontos feltárni azt az időszakot, ami bemutatja a látássérült tanulók oktatását az elmúlt évtizedekben. Azzal is foglalkozni kell, hogy a nőket érő kettős elnyomás miként jelentkezik már gyermekkorban az oktatás keretei között. Öt, 32-45 év közötti látássérült nő iskolai életútját mutatjuk be és elemezzük. A narratív életútinterjúikból azokat a részeket emeljük ki, amik a közoktatáshoz kötődnek. Célunk hogy bemutassuk a látássérült tanulók speciális és integrált oktatását az 1980-as, 1990-es években, , valamint, hogy képet adjunk az ezek befolyásoló, a közoktatási törvényben zajló változásokról. Módszer: Kutatásunkban a narratív interjú és a Grounded Theory módszereket vegyítettük. A két módszer kombinálása ritka, de látunk rá példákat (Charmaz, 1999). Az elemzéshez a MAXQDA 2022 szoftvert használtuk. Két kérdésre kerestük a választ: 1. Milyen nehézségek azonosíthatók a látássérült nők élettörténeteiben iskolai életútjuk során? 2. Milyen erőforrások álltak rendelkezésükre ahhoz, hogy az iskolai életút során tapasztalt nehézségekkel megküzdjenek? Eredmények: Vizsgálatunkból kiderül, hogy a család támogató vagy hátráltató tényező lehet. Erőforrásként említhető a megfelelő gyógypedagógiai segítség és az erős baráti kapcsolatok megléte. Ugyanakkor a tanárok elutasító magatartása, a gyógypedagógiai támogatás hiánya, a beilleszkedési nehézségek, a kirekesztés nehézséget jelentettek az oktatásban. Következtetések: Kutatásunk eredményei alátámasztják a jelen korban folyó integrációs folyamatokat. Az azonosított erőforrások és nehézségek egymástól elválaszthatatlanok. Kulcsszavak: látássérült nők, iskolai életút, integrált oktatás, látássérülés

查看原文本刊更多论文

视障妇女的学校生活

背景和目标：探索过去几十年视障学生教育的发展历程非常重要。此外，还有必要探讨女性从幼年起在教育环境中受到双重压迫的表现形式。本文介绍并分析了五位 32-45 岁视障女性的求学生涯。从她们的叙述性访谈中，我们强调了与公共教育有关的部分。我们的目的是介绍 20 世纪 80 年代和 90 年代视障学生的特殊教育和融合教育，并介绍对他们产生影响的公共教育法律的变化。方法：我们的研究混合了叙事访谈法和基础理论法。我们使用 MAXQDA 2022 软件进行分析。我们寻求两个问题的答案：1. 在视障妇女求学期间的生活史中可以发现哪些困难？2. 她们可以利用哪些资源来应对在学校生活中遇到的困难？结果。可作为资源的主要因素是存在适当的特殊教育支持和深厚的友谊。另一方面，教师的排斥、缺乏补救支持、融合困难和排斥也被视为教育中的困难。结论所发现的资源和困难是密不可分的。关键词：视障妇女；学校教育；融合教育；视障

本文章由计算机程序翻译，如有差异，请以英文原文为准。

求助全文

约1分钟内获得全文求助全文

来源期刊

Gyógypedagógiai Szemle

自引率

0.00%

发文量