Morito-ügy, 1920: egyetem és politika a Taishō-kori Japánban

Abstract

Morito Tatsuo, a Tokió Császári Egyetem adjunktusa 1920-ban az egyetem közgazdászklubjának folyóiratában cikket publikált Kropotkin társadalomfilozófiájáról címmel, amelyben ismertette a neves anarchista gondolkodó elképzeléseit az igazságos társadalomról, és ezeket megjegyzéseivel látta el. A cikk nagy port vert fel, amelyet az Igazságügyminisztérium a „társadalmi békéről szóló” törvény, illetve a sajtótörvény egyes cikkelyei alapján sértőnek talált, és végül büntetőfeljelentést tett. Morito-t nemcsak az állásából bocsájtották el, de háromhavi börtönbüntetésre is ítélték. Jelen tanulmány ennek az ügynek az előzményeit és következményeit vizsgálja. A háttér fontos részét jelenti az egyetemi közeg változása az 1910-es években: részben a háborús konjunktúrának, részben pedig a Meiji-kori hagyományok elhalványulásának köszönhetően a japán lakosság szélesebb rétegei számára vált lehetővé az egyetemi oktatás, a hallgatók felduzzadó létszáma az oktatók számának növekedését vonta maga után, mindez pedig óhatatlanul új eszmék, az alacsonyabb társadalmi sorból érkező szereplők miatt pedig a tömegek sorsa iránti nagyobb érzékenységet hozta be az akadémiai világba. Ugyanebben az időben a közgazdaság-tudománynak mint önálló diszciplínának a megjelenése és a jogi tudományoktól valófüggetlenedése zajlott le, ami ezt a tudományágat immár az államtudományoktól függetlenül rajzolta újra, és ez új kérdésfeltevésekhez és néhány kutató, mint ahogy Morito esetében, a társadalmi jólét és igazságosság problémájának a diskurzusba való bevonásához vezetett el. Ezen túl kapcsolat mutatható ki a Taishō-kor sajátos japán politikai viszonyaihoz, a megerősödő szélsőjobboldalhoz is: az ügy kirobbanásakor kormányon lévő Hara Takashi jobbközép kabinetje természetesen fordult szövetségesként a tőlük jobbra állókhoz az egyre erősödő baloldali hangulattal szemben. A Morito-ügy érdekessége, szemben az 1905-ös Tomizu-esettel, amikor még a Kiotói Egyetem is a Tōdai mellé állt, hogy nem vezetett el az akadémiai világ összefogásához, de köze volt a Tōdai közgazdasági tanszékén kialakuló frakcióharcokhoz, amelyek majd az 1930-as években botrányok sorát okozták. A tanulmány megpróbálja bemutatni a Taishō-időszak egyetemi világát és annak társadalmi, politikai kapcsolatait is, egy olyan akadémiai közeget, amely már elmozdult a Meiji-kor hagyományaitól, kereste a helyét a japán társadalomban, és ahol a kutatói szabadság, egyetemi autonómia kérdései újra és újra az általában vett szabadság és véleményszabadság problémáival találkoztak.