Botond László Kiss, Cintia Bali, Julia Basler, Adrián Fehér, András Norbert Zsidó
{"title":"A Morbid Kíváncsiság Skála magyar nyelvű változatának adaptációja","authors":"Botond László Kiss, Cintia Bali, Julia Basler, Adrián Fehér, András Norbert Zsidó","doi":"10.1556/0016.2023.00050","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Háttér és célkitűzések Az erőszakos, kellemetlen vagy halálhoz köthető tartalmak iránti érdeklődés a morbid kíváncsiság mértékével jellemezhető. Az ilyen tartalmak általában félelmet, undort, illetve elkerülő viselkedést váltanak ki, ugyanakkor egyes embereket a kiváltott arousal emelkedés miatt mégis vonzanak. A jelenség részletesebb feltárásával pontosabb képet kaphatunk arról, milyen tényezők játszanak szerepet olyan specifikus fóbiák esetén, ahol mind az undor, mind pedig a félelem releváns érzelmi reakció. A jelen tanulmány célja a Morbid Kíváncsiság Skála pszichometriai elemzése egy megfelelően nagy és az életkor szempontjából diverz magyar anyanyelvű mintán. Módszer A kutatás során összesen 592 fő (442 nő, 150 férfi) töltötte ki a kérdőívcsomagot. A kitöltők átlagéletkora 34,2 év (SD: 10,64; terjedelem: 18–73 év). A Morbid Kíváncsiság Skála mellett a résztvevők a Szenzoros Élménykereséses Skálát és az Undorérzékenység Skálát töltötték ki. A Morbid Kíváncsiság Skála pszichometriai mutatóit klasszikus és modern tesztelméleti eljárásokkal is ellenőriztük. Eredmények A Morbid Kíváncsiság Skála megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik a vizsgált magyar mintán. A kérdőív tételei megfelelően diszkriminálnak a látens változó különböző szintjeivel rendelkező kitöltők között, és a kérdőív megbízhatóan mér az átlaghoz viszonyított kétszeres szórástartományban. A kérdőív összpontszáma és alskáláinak pontszámai pozitív irányú összefüggést mutattak a szenzoros élménykereséssel, míg az összpontszám, az Erőszak és a Test megsértése alksálák pedig az undorérzékenységgel mutattak negatív irányú kapcsolatot. Következtetések Mindent összevetve eredményeink alapján a Morbid Kíváncsiság Skála magyar mintán is megbízható és érvényes kérdőív. A kérdőív releváns eszköz lehet kellemetlen vagy undorító tartalmakhoz való viszonyulás mérésére, a megközelítő-elkerülő viselkedéses rendszer vizsgálatára; mind kutatások, mind pedig terápiák során utánkövetésre.","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-09-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Magyar Pszichologiai Szemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.1556/0016.2023.00050","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"Q4","JCRName":"Psychology","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
Háttér és célkitűzések Az erőszakos, kellemetlen vagy halálhoz köthető tartalmak iránti érdeklődés a morbid kíváncsiság mértékével jellemezhető. Az ilyen tartalmak általában félelmet, undort, illetve elkerülő viselkedést váltanak ki, ugyanakkor egyes embereket a kiváltott arousal emelkedés miatt mégis vonzanak. A jelenség részletesebb feltárásával pontosabb képet kaphatunk arról, milyen tényezők játszanak szerepet olyan specifikus fóbiák esetén, ahol mind az undor, mind pedig a félelem releváns érzelmi reakció. A jelen tanulmány célja a Morbid Kíváncsiság Skála pszichometriai elemzése egy megfelelően nagy és az életkor szempontjából diverz magyar anyanyelvű mintán. Módszer A kutatás során összesen 592 fő (442 nő, 150 férfi) töltötte ki a kérdőívcsomagot. A kitöltők átlagéletkora 34,2 év (SD: 10,64; terjedelem: 18–73 év). A Morbid Kíváncsiság Skála mellett a résztvevők a Szenzoros Élménykereséses Skálát és az Undorérzékenység Skálát töltötték ki. A Morbid Kíváncsiság Skála pszichometriai mutatóit klasszikus és modern tesztelméleti eljárásokkal is ellenőriztük. Eredmények A Morbid Kíváncsiság Skála megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik a vizsgált magyar mintán. A kérdőív tételei megfelelően diszkriminálnak a látens változó különböző szintjeivel rendelkező kitöltők között, és a kérdőív megbízhatóan mér az átlaghoz viszonyított kétszeres szórástartományban. A kérdőív összpontszáma és alskáláinak pontszámai pozitív irányú összefüggést mutattak a szenzoros élménykereséssel, míg az összpontszám, az Erőszak és a Test megsértése alksálák pedig az undorérzékenységgel mutattak negatív irányú kapcsolatot. Következtetések Mindent összevetve eredményeink alapján a Morbid Kíváncsiság Skála magyar mintán is megbízható és érvényes kérdőív. A kérdőív releváns eszköz lehet kellemetlen vagy undorító tartalmakhoz való viszonyulás mérésére, a megközelítő-elkerülő viselkedéses rendszer vizsgálatára; mind kutatások, mind pedig terápiák során utánkövetésre.