{"title":"A nukleáris fenyegetettség napjainkban","authors":"Zoltán Őze","doi":"10.23713/ht.57.1.04","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A hidegháború utáni évtizedekben a tömegpusztító fegyverekjelentette fenyegetés jelentősen csökkent a világban. 1996-ban megszületett a teljes körű atomcsendegyezmény (Comprehensive Nuclear-Test-Ban Treaty – CTBT), amelynek szövegét az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése New Yorkban 1996. szeptember 10-én elfogadta. Úgy tűnt, hogy ez a nemzetközi egyezmény megakadályozza az atomfegyverek további terjedését, és nem kell többé aggódni a nukleáris fegyverkezés miatt. Ez az idillikus kép mára azonban gyökeresen megváltozott. A nukleáris fenyegetettség átalakulóban van, bár az atomfegyverek száma globálisan csökkent, az atomhatalmak száma a hidegháború óta növekedett: Észak-Korea 2006 óta 6 kísérleti atomrobbantást hajtott végre. Az atomfegyver továbbra is tartóoszlopa az atomhatalmak nemzeti biztonsági stratégiáinak, elrettentő ereje a jövőben is vitathatatlan. Az atomfegyverek terjedése rávilágított a nemzetközi fegyvertilalmi egyezmények jelentette biztonsági garanciák törékenységére. Az INF- (Intermediate-Range Nuclear Forces – közepes hatótávolságú nukleáris erők) szerződés felmondásával új nukleáris fegyverkezési verseny van kialakulóban. Szükséges tehát a nukleáris fenyegetettség újraértékelése, az újfajta veszélyek beazonosítása.","PeriodicalId":483219,"journal":{"name":"Haditechnika","volume":"18 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-09-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Haditechnika","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.23713/ht.57.1.04","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A hidegháború utáni évtizedekben a tömegpusztító fegyverekjelentette fenyegetés jelentősen csökkent a világban. 1996-ban megszületett a teljes körű atomcsendegyezmény (Comprehensive Nuclear-Test-Ban Treaty – CTBT), amelynek szövegét az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése New Yorkban 1996. szeptember 10-én elfogadta. Úgy tűnt, hogy ez a nemzetközi egyezmény megakadályozza az atomfegyverek további terjedését, és nem kell többé aggódni a nukleáris fegyverkezés miatt. Ez az idillikus kép mára azonban gyökeresen megváltozott. A nukleáris fenyegetettség átalakulóban van, bár az atomfegyverek száma globálisan csökkent, az atomhatalmak száma a hidegháború óta növekedett: Észak-Korea 2006 óta 6 kísérleti atomrobbantást hajtott végre. Az atomfegyver továbbra is tartóoszlopa az atomhatalmak nemzeti biztonsági stratégiáinak, elrettentő ereje a jövőben is vitathatatlan. Az atomfegyverek terjedése rávilágított a nemzetközi fegyvertilalmi egyezmények jelentette biztonsági garanciák törékenységére. Az INF- (Intermediate-Range Nuclear Forces – közepes hatótávolságú nukleáris erők) szerződés felmondásával új nukleáris fegyverkezési verseny van kialakulóban. Szükséges tehát a nukleáris fenyegetettség újraértékelése, az újfajta veszélyek beazonosítása.