Műszaki végzettségű pályakezdők transzverzális kompetenciái a digitalizáció korában

Abstract

A digitalizált és összekapcsolt rendszerek, hálózatok, az adat- és kibervédelem csakúgy, mint az Ipar 4.0 kiterjesztése karöltve az ember-gép interakciókra épülő Ipar 5.0 robotikai megoldásaival megkövetelnek újabb kompetenciákat és elvárásokat. Az intelligens gyárak és termelés versenyképességének alapvető feltétele, hogy a vállalatok az új technológia adaptációja mellett korszerű, a toborzáshoz szükséges releváns kompetenciarendszert alkalmazzanak. A kutatás célja a műszaki pályakezdők transzverzális kompetenciáinak feltárása az Ipar 4.0 és az Ipar 5.0 szakmai, gyakorlati kihívásait alapul véve, valamint az ehhez kapcsolódó képzési igény azonosítása. A kutatás feltáró jellegű kvalitatív vizsgálat keretében 24 vezető szakértővel készített mélyinterjú alapján tárja fel a műszaki pályakezdők elvárt kompetenciáit, melyek indikátorként hozzájárulhatnak a műszaki felsőoktatási intézmények kimeneti kompetenciáinak meghatározásához. A kutatás konstruktív grounded theory módszertan alapján történt. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a transzverzális kompetenciák terén az ipari igények a multidiszciplinaritás irányába mutatnak, a komplex megközelítésmód egyre inkább elvárás a hallgatók felé. Az ipar és a felsőoktatás, illetve a hallgatók szorosabb kapcsolata elősegítheti az aktuális igényekhez kapcsolódó transzverzális kompetenciák fejlesztését. Ehhez járulhatnak hozzá a vállalatlátogatások, szakmai versenyek, mentorprogramok, továbbá a képzés során olyan módszerek alkalmazása, melyek amellett, hogy az oktatásba integrálják a digitális-virtuális technológiákat, a szociális és érzelmi intelligencia fejlesztésére, a tanulásélmény fokozására helyezik a hangsúlyt, mint például a projekt és a design alapú, illetve agilis oktatási módszerek, személyre szabott modulok.