{"title":"Integrációk a hazai felsőoktatásban az elmúlt harminc évben","authors":"István Polónyi","doi":"10.15170/tm.2023.24.k3.9","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A tanulmány célja a hazai felsőoktatás integrációs folyamatainak elemzése, azzal a hipotézissel, hogy annak folyamatai, motivációi és eredményessége nem tér el a felsőoktatás hasonló nemzetközi folyamataitól. A kutatás módszere a nemzetközi irodalom rövid áttekintése mellett a hazai jogi és központi felsőoktatási stratégiai dokumentumok elemzése, valamint egyszerű statisztikai analízis. A tanulmány eredményként megállapítja, hogy a hazai felsőoktatási hálózatalakítás két – az indirekt és a direkt eszközökre építkező – időszaka eltérő koncentrációt eredményezett ugyan, de az eredményesség mindkét érában kérdéses. A belső szervezeti elaprózottság éppen annyira növekedett, mint amennyire az intézményi szétforgácsoltság csökkent. Az is látszik, hogy a felsőoktatási hálózatformálásban mindvégig a közreműködő stakeholderek pillanatnyi erőviszonyai a meghatározóak, s nem a gazdasági, oktatási érvek, hozzátéve, hogy elég szembetűnő az idővel növekvő politikai befolyás.","PeriodicalId":498008,"journal":{"name":"Tudás menedzsment","volume":"13 3","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-10-26","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Tudás menedzsment","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.15170/tm.2023.24.k3.9","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A tanulmány célja a hazai felsőoktatás integrációs folyamatainak elemzése, azzal a hipotézissel, hogy annak folyamatai, motivációi és eredményessége nem tér el a felsőoktatás hasonló nemzetközi folyamataitól. A kutatás módszere a nemzetközi irodalom rövid áttekintése mellett a hazai jogi és központi felsőoktatási stratégiai dokumentumok elemzése, valamint egyszerű statisztikai analízis. A tanulmány eredményként megállapítja, hogy a hazai felsőoktatási hálózatalakítás két – az indirekt és a direkt eszközökre építkező – időszaka eltérő koncentrációt eredményezett ugyan, de az eredményesség mindkét érában kérdéses. A belső szervezeti elaprózottság éppen annyira növekedett, mint amennyire az intézményi szétforgácsoltság csökkent. Az is látszik, hogy a felsőoktatási hálózatformálásban mindvégig a közreműködő stakeholderek pillanatnyi erőviszonyai a meghatározóak, s nem a gazdasági, oktatási érvek, hozzátéve, hogy elég szembetűnő az idővel növekvő politikai befolyás.