Kléruchiák és határkövek

Abstract

Athén hódításaiból nemcsak az athéni polgárok, hanem maguk az istenek is profitáltak. A Kr. e. V. század során ugyanis Athén a meghódított, olykor kléruchiává szervezett területeken a konfiskált földekből az isteneknek is (Athéné, Apollón, Poseidón stb.) dedikált parcellákat. Erről számos esetben tanúskodnak az adott területen (Aigina, Chalkis, Samos, Kós) talált határkövek ( horoi ), amelyek jelzik, hogy a földterület az istenség szentélykörzetének a részét képezi, akár úgy is, mint mezőgazdasági művelés alá vont temenos . Ezeket a földbirtokokat gyakran bérbe adták, és a befolyt bérleti díjat az istenség kultuszhelyének a finanszírozására fordították. A tanulmány az athéni expanzív külpolitika ezen vallási aspektusait vizsgálja a rendelkezésre álló irodalmi és epigráfiai források tükrében.