{"title":"A tökéletes piacok zárt rendszerétől a hálózatelmélet nyitott modelljéig","authors":"Sándor Oroszi","doi":"10.15170/tm.2023.24.k3.20","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Meglehetősen kockázatos feladatra vállalkoztam, midőn a gazdaság alapvető intézményrendszerének tekintett tökéletes piachálózat több évszázados funkcionálásának kérdését állítottam elemzésem fókuszába. A közgazdaságtan megteremtői módszertanilag zárt modellnek tételezték a gazdaságot, amelyben a folyamatok szabadon, állami befolyástól mentesen mehetnek végbe.
 Mire azonban a közgazdaságtan kiteljesíthette volna magyarázó funkcióját, meghatározó változások következtek be – amelyek állandóan halmozódtak - a gazdasági feltételekben. A tudomány legjelesebb képviselői a saját kutatási területükön észlelt ellentmondásokra igyekeztek megoldásokat találni, ennek során azonban akaratlanul is átlépték a modell egészének határvonalait. A gyakran közgazdasági Nobel-díjakkal elismert tudományos produktumokat azonban már nem lehet visszaparancsolni az Általános Egyensúlyelmélet Pandora szelencéjébe, azok attól függetlenül töltik be tudományos funkcióikat.
 A kiéleződő feszültségeket újabb és újabb matematikai feltételek, korlátok megfogalmazásával igyekeztek eliminálni, hogy azok ne vezessenek a modell robbanásához, széteséséhez. E kísérletek eredményeként a modell konzisztenciája ugyan fennmaradt, de maga a modell minden ilyen lépéssel távolodott a valóságtól.
 Az elemzett téma jellegéből következően tanulmányom csak az igazán eredeti válaszokat megfogalmazó tudósok gondolataiból próbálkozhat reményem szerint konzisztens „intarzia” összerakásával, ennek következtében az idézetek időrendileg nem éppen a legfrissebbek, noha szellemiségükben ma is a tudomány legüdébb hajtásainak tekinthetők.","PeriodicalId":498008,"journal":{"name":"Tudás menedzsment","volume":"37 5","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-10-26","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Tudás menedzsment","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.15170/tm.2023.24.k3.20","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
Meglehetősen kockázatos feladatra vállalkoztam, midőn a gazdaság alapvető intézményrendszerének tekintett tökéletes piachálózat több évszázados funkcionálásának kérdését állítottam elemzésem fókuszába. A közgazdaságtan megteremtői módszertanilag zárt modellnek tételezték a gazdaságot, amelyben a folyamatok szabadon, állami befolyástól mentesen mehetnek végbe.
Mire azonban a közgazdaságtan kiteljesíthette volna magyarázó funkcióját, meghatározó változások következtek be – amelyek állandóan halmozódtak - a gazdasági feltételekben. A tudomány legjelesebb képviselői a saját kutatási területükön észlelt ellentmondásokra igyekeztek megoldásokat találni, ennek során azonban akaratlanul is átlépték a modell egészének határvonalait. A gyakran közgazdasági Nobel-díjakkal elismert tudományos produktumokat azonban már nem lehet visszaparancsolni az Általános Egyensúlyelmélet Pandora szelencéjébe, azok attól függetlenül töltik be tudományos funkcióikat.
A kiéleződő feszültségeket újabb és újabb matematikai feltételek, korlátok megfogalmazásával igyekeztek eliminálni, hogy azok ne vezessenek a modell robbanásához, széteséséhez. E kísérletek eredményeként a modell konzisztenciája ugyan fennmaradt, de maga a modell minden ilyen lépéssel távolodott a valóságtól.
Az elemzett téma jellegéből következően tanulmányom csak az igazán eredeti válaszokat megfogalmazó tudósok gondolataiból próbálkozhat reményem szerint konzisztens „intarzia” összerakásával, ennek következtében az idézetek időrendileg nem éppen a legfrissebbek, noha szellemiségükben ma is a tudomány legüdébb hajtásainak tekinthetők.