A népességvesztés témája és az egyke-kérdés a két világháború közötti erdélyi társadalmi gondolkodásban

Abstract

A két világháború közötti Európában a népességfogyástól való félelem főként nemzeti, etnikai, faji kontextusban jelent meg. Az erdélyi román társadalomkutatók a népességfogyás megszüntetését a mortalitás csökkentésén keresztül látták megoldhatónak, ám az erdélyi magyar társadalomtudósok a fő okok sorába beemelték az egyke-problémát is, bár itt soha nem vált „nemzethalál-motívummá”. Az egykézés a bánsági román kutatókat is foglalkoztatta, itt elterjedt volt a „belső idegenek” rovására írt szokás.